Pasolini
Legéndy Jácint
Legéndy Jácint 1976-ban született, Gödöllőn él. Költő, performer, képzőművész. Verseit az elmúlt évek folyamán számos irodalmi lap (Árgus, Jelenkor, Liget, Parnasszus, Kulter, Új Forrás, Műhely, Litera, Prae, Műút, Kalligram, Osservatorio Letterario, Tiszatáj, Élet és Irodalom, Spanyolnátha, Hévíz, Palócföld, Reflections of Darkness, Kortárs, Alföld, Vasárnapi Hírek, Népszava) publikálta. Központi Zóna című kötete a 2006-os könyvhétre jelent meg a Balassi Kiadónál, RAF: Búcsúszimfónia című könyve pedig 2009-ben a Kalligramnál (kísérőesszé: Tamás Gáspár Miklós). Utóbbi felhasználásával készült Baader-Meinhof csoport című film (Oscar-jelölés, BAFTA-jelölés) magyar szinkronja. Több írása bekerült Az év versei gyűjteménybe, a Légyott antológiába és olasz antológiákba. Könyvei a Library of Congress, a Harvard Library és a British Library kortárs magyar irodalommal foglalkozó gyűjteményében is megtalálhatók. 2014 óta szerkeszti a Vágtázó Halottkémek zenekar, 2017-től pedig a nemzetközileg ugyancsak elismert Black Nail Cabaret sajtóanyagait. Külföldi viszonylatban is újszerű nyomólemez installációi és kollázsai legutóbb az ARTE Galériában (megnyitotta: Paksi Endre Lehel), a Magyar Műhely Galériában (megnyitotta: Gulyás Gábor), valamint a Kassák Múzeumban kerültek bemutatásra. Olykor underground klubokban, például a ZegZugban ad elő avantgárd, táncos performanszokat. Földalatti Oltár című verseskötete 2019-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál.Fotó: Legéndy Jácint – Önarckép / XII
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Legéndy Jácint
Mögötted a tölgyek és árnyaik
mögötted a tölgyek és árnyaik ringanak
míg a szarvasok merész balettja közben
mint őrült karmester vezényled a szelet
ha a hullámzó kotta-csillagokra nézel
mintha megfürödne az ég tavában arcod
s már tudod csecsemők helyett születnek
a népszerű selyembabák és a szobrok
hiszen a peep-showban dülöngő lányok
vörös csiklói közt nem foganhat élet
s létük csupán a meztelen várakozás
ha a hintázó hattyú-felhőkre nézel
mintha megfürödne az ég tavában szíved
s már érzed a nagykörút messzi sávjain
a szél nyitány-zenével rohan keresztül
hiszen a villamos felé csókot dobálnak
és táncolnak a lenge transzvesztiták
neondísz ragyog s mindenütt várakozás
mint őrült karmester vezényled a szelet
míg a szarvasok merész balettja közben
mögötted a tölgyek és árnyaik ringanak
