rómától nem messze eső úton
oly csuda dolog történt meg velem
egy kiskorú ki akkor tizenhét volt
éppen bájait kínálta föl nekem
én romantikus dekadensként élek
mutatkoztam be tüstént míg lehet:

„az első benyomás ha kicsit fáj is
a többi így lesz jobb majd észleled”

film a vers vagy más világi égbolt
csak combok töve közt az isteni
dühöt ellentmondástól fűtött vágyat
- ezt nyílván ő még mind nem ismeri
e pajkos útonálló lett a vesztem
összetörte a szívem fegyverem
a szív a fegyver pótolható eszköz
de lelkem senkiben meg nem lelem
mert autó hajtott át felettem négyszer
mit nem is olyan sok kimondani
de téli gumik vad mintái lelkem
kilenc darabra tudta osztani
kilenc darab vagy év az mégsem mindegy
ha rabságban kell végig sínyleni
lélekdarabként vándorolni folyton
vagy egy darabban csak gubbasztani
új vallomásba forr az új igazság
mert más személyt nevez meg gyilkosom
hogy kire kenhető még ez a gazság
azt pénzelt szeretőmre rá hagyom...