R_evolution
Kürti László
1976-ban született Vásárosnaményban, Mátészalkán él, az Esze Tamás Gimnázium tanára. Első verseskötete 1999-ben jelent meg Félszavak címmel, Kovács László néven. E kötet második kiadása 2000-ben látott napvilágot. 2003-ban második kötete már Kürti László neve alatt jelent meg Akvárium címmel. 2003-ban Kocsis-Hauser Díjat kapott. 2003-tól tagja a Fiatal Írók Szövetségének. Írásait közölte a Parnasszus, Új Holnap, Spanyolnátha, Hitel, Liget, Polisz, Prae, Új Forrás, Új Horizont, Partium. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia szakán végzett. 2006-2010 között a Partium irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat versrovatának szerkesztője, jelenleg főmunkatársa; többek között Jelenkorban; S-ben; Alföldben; Kalligramban; Hitelben; Bárkában; Magyar Naplóban; A Vörös Postakocsiban; Prae-ben és a Mozgó Világban is publikált. 2007-ben Balázs Ferenc-díjat kapott, Alkalmi otthonok címmel jelent meg kötete a Parnasszus gondozásában. Legújabb verseit az Élet és Irodalom, a Kortárs közli. 2006-tól 2008-ig a Partium irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat versrovatának szerkesztője, 2010-től főmunkatársa. A 2007-ben megalakult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Írók Társasága (SZIRT) Irodalmi Egyesületnek alapító tagja. 2009-től tagja a Magyar Írószövetségnek. 2010-től tagja a József Attila Körnek. 2010-ben Vörös Postakocsi nívódíjat kapott. Végzettsége szerint filozófus, testnevelőtanár, gyógytestnevelőtanár. Jelenleg a Debreceni Egyetem filozófia tanszékének PhD hallgatója. Legutóbbi verseskötete: Testi Misék (2012, Magyar Napló). Honlapja: www.kurtilaszlo.hu LAPUNKBAN MÉG »
2008 ősz » 2008 tavasz » 2009 nyár » 2009 tavasz » 2010 ősz » 2010 tavasz » 2011/4 » 2012/6 » 2013/2 » 2013/6 » 2016/5 » 2018/5 » JA_vadalom » Pasolini » Rafting » R_evolution » Székesfehérvár » Szekszárd » Veszprém
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Kürti László
Vasárnapok csöndje
Kusza hajszálak
gondolatfoszlányok
a még zakatoló
hétköznapjainkban
Mezítlábas délelőttök
félreismert szentségeink
Szárnytalan lebegés
hiteles plafonok alatt
Néma szájak
az alig ráismerhető
kisimult arcvonásokon
polírozódó lassú elkopás
Forradalmár
Életre ítéltek — na és.
Fiatal vagyok még kötélre,
de jó mixer...
koktélomtól a ruszkik visítva égtek.
Mi az, hogy életfogytiglan?
Ez még mindig csak játék?
Mikor mehetek már haza?
Éhes vagyok, meg fáradt...
Jönnek értem anyuék?
Vagy ki vált ki? Hogy szabadulok?
Még ötvenhatot kell aludni?
