Poszt-

belelépünk a zavarosba

kavarog inkább leül bennünk a szédülés

hogy kéne egyrészt valahová

és kéne egy rész valahonnan

felőlünk.

kevés időre túl sok óra –

tiszta sor tán a szemenszedés

hogy végéről kezdve a fekvőnyolcat

az antihősök ha elmullanak

kik maradnak majd észrevenni?

és megmaradók ha megmaradnak

ha megmaradnak ha megmaradnak

Nem semmi

            furdal

hiszen miért is lenne

bármi is a helyén

mikor a nagy világon

e kívül és belől

is leselkedő halál

netán ilyen-olyan fene enne

vagy ha mégis kirágom,

ha magam, így,

és lesz aki bedől

inkább nem ott és nem én

mi több nem semmi ami felzabál