2010 nyár

Hatvany Lajos Múzeum

Az 1969-ben alapított Hatvany Lajos Múzeumot az 1970-es évek közepén úttörőnek és merésznek számító néprajzi és képzőművészeti kiállításai tették nevezetessé.
Olyan, a hagyományos tárgyi néprajz érdeklődési köréből kieső új, a városiasodás útján elindult falusi lakosság kultúrájának tárgyi emlékeit, valamint más, az ún. magas művészettel, valamint a népi vallásossággal is érintkező „népi” alkotásokat mutatott be kiállításain, mint a konyhai falvédők, az olajnyomatok stb.
A hatvani Hatvany Lajos Múzeum kiemelt figyelmet szentel névadója családja, a Hatvany-Deutschok történetének, valamint az egykori hatvani otthonuk, a hatvani kastély irodalmi-művészeti szalonja, szellemi örökségének. A múzeum a családtól kapott számos dokumentumot, festményt, könyvet, valamint a Hatvanyak baráti körének néhány értékes alkotását, relikviáját őrzi.
A Heves Megyei Múzeumi Szervezet hatvani Hatvany Lajos Múzeuma a többi hazai helytörténeti gyűjteményhez mérten kiemelkedő modern grafikai gyűjteménnyel rendelkezik. A gyűjtemény mennyiségbeli (közel 4000 db) jelentősségét, egységesen magas színvonala, valamint kivételes minőségű darabjai teszik igazán reprezentatívvá.
A kortárs magyar művészet ügyét több hazai múzeum is felkarolta, így a székesfehérvári, a szombathelyi, a szentendrei és a pécsi gyűjtemények mellett Hatvanban is összeállt egy kollekció, melynek jelentősége napjainkra egyre nyilvánvalóbbá vált. Kovács Ákos néprajzkutatót 1973 őszén nevezték ki a Hatvany Lajos Múzeum igazgatójává, s ettől kezdve sorozatban szervezte azokat a kiállításokat, melyek az akkori műkritika és a hivatalos vélemények szerint csak szűk réteg számára voltak érthetőek és érdekesek. A kiállításokat követő vásárlások és a kialakuló barátságok révén, kevés anyagi háttérrel ugyan, de mégis kialakult az a gyűjtemény, mely elsősorban az Aczél György-i „tűrt” kategóriába tartozó alkotók munkáiból állt össze. Kovács Ákos 1983-ig tevékenykedett a múzeumban és gyűjtötte a magyar avantgarde számunkra már művészettörténetté vált alkotásait.
A hatvani múzeum grafikai gyűjteményének nemcsak mennyiségileg legjelentősebb, de rangjában is egyik legtekintélyesebb részét Lesznai Anna (Hatvany Lajos unokatestvére) hagyatéka: illusztrációi és textiltervei képezik. Ugyancsak itt őrzik férjének, a nagyszerű grafikusnak, Gergely Tibornak egy jelentős kollekcióját, köztük remek színházi kosztümterveket, valamint kultúrtörténeti és politikai vonatkozású karikatúrákat, ezek közül a Vasárnapi Körről készültek a legközismertebbek.
Valószínűleg a Hatvanyak gyűjteményéből kerülhetett a múzeumba Oskar Kokoschka felbecsülhetetlen értékű 10 db-os litográfia sorozata (Koncert, 1921), valamint itt található Moholy-Nagy László négy munkája, köztük a Hatvany Lajost megjelenítő portréként számon tartott rajz (Tölgy László – kutatásra váró téma). Ugyancsak a múzeum őrzi Herman Lipót jó néhány rajzát, valamint egy vázlatfüzetét is. Egész sor ritka és különleges grafikai lapot is őriz a hatvani múzeum, például Lesznai vizuális világához közel álló késő szecessziós műveket: Kádár Lívia és Mihály Rezső grafikákat.
Az Európai Iskola köréhez tartozó számos kiemelkedő egyéniségnek, olyanoknak is, mint Anna Margit, Ámos Imre, Bálint Endre több munkája van a gyűjteményben. A hetvenes években a kortárs magyar művészetre nagy hatást gyakorló Korniss Dezsőtől jelentős grafikai kollekciót mondhat magáénak a Hatvany Lajos Múzeum. Kondor Bélának jelentős számú grafikai lapja, köztük néhány egyedi és kivételesen jelentős szintén itt található. Barcsay Jenő tucatnyi remek rajza is a hatvani gyűjteménybe került. A gyűjteményhez tartoznak az irodalom és a képzőművészet határterületéről Weöres Sándor és Tandori Dezső vizuális versei.
A Hatvany Lajos Múzeum számos, a hatvanas-hetvenes években kiteljesedő jelentős magyar művésznek őrzi grafikai munkáit. Ilyen a Németországban jelentős szakmai sikereket aratott Lakner László, vagy ma a magyar képzőművészeti főiskolán nagy hatású mesterként számon tartott Maurer Dóra, valamint a Szentendrén alkotó Deim Pál is. A kollekció részét képezik a méltán köztiszteletnek örvendő festő és mester, Keserű Ilona grafikai munkái, valamint más közismert grafikusoké is, mint Banga Ferenc, Galántai György, Major János, Prutkay Péter és Sáros András Miklós. Érdekes és megrázó darabjai a kollekciónak Román György festményei. A felsorolás nem lenne korrekt, ha kihagynánk Veszelszky Bélát, Swierkiewicz Róbertet, Gáyor Tibort, Marosán Gyulát, Jovián Györgyöt, Csorba Simont, El Kazovszkijt, Kárpáti Tamást, Almássy Aladárt vagy Major Jánost.
A 90-es évektől olyan kortárs művészek munkái jelentik a folytatást, mint Bukta Imre, Elekes Károly, Palkó Tibor, Pika Nagy Árpád, Földi Péter... stb., s sok fiatal, feltörekvő művész, akik kiállítási lehetőséghez is juthattak a múzeum fali között Vécsi Nagy Zoltán igazgatósága idején.
A kortárs grafikai gyűjtemény rangjából adódó vonzással rendelkezik, így ajándékozások révén, állandóan újabb és újabb grafikusnemzedékek munkáival gyarapodik. Olykor pályázati pénzből nagyobb volumenű festészeti alkotások, installációk vásárlásra is lehetőségünk nyílik
A gyűjtemény jelentőségével itthon és külföldön is tisztában van a művészettörténész szakma, így jelentős gyűjteményes kiállítások alkalmával, monográfiák megjelentetésekor nem ritkák a kölcsönzések: Korniss Dezső (Szentendre - 100 éves jubileumi tárlat, 2008), Maurer Dóra (Ludwig Múzeum - gyűjteményes tárlat 2008, Oscar Kokoschka (Pécs – Kokoschka grafikák, 2008), Moholy-Nagy László (Németország, Apolda, 2009), Kondor Béla (Románia, Székelyudvarhely 2009 őszén). Lesznai Anna munkáiból több tárlat és gyönyörű kiállítású meséskönyv (Petőfi Irodalmi Múzeummal a Tankönyvkiadó gondozásában) született.
Mindezek mellett gyűjtenek minden helytörténetileg fontos tárgyi és szellemi emléket, szolgálva Hatvan város valamint térsége története és kultúrája tudományos megismerésének és széles körű ismertetésének alapítóokmányukban is megjelölt nemes célját, ezzel gazdagítva a majdani állandó kiállításuk anyagát.

A múzeum honlapja: www.hatvanymuzeum.net

„két szép nagy alma

egy sárgarépa

meg néhány banán"

Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél