Talán azért, mert Sátoraljaújhelyen, nagyapjának egykori munkahelyén születtem – lehet, azon falak között, ahol egykor Moscovitz Mór a betegeket gyógyította. Talán, mert hímezni sohasem tanultam meg, bár nagymamám hatalmas türelemmel igyekezett rávenni e vászonmunka elsajátítására, ám a könyvek jobban érdekeltek. Talán, mert bakfisként nem értettem, nem szólított, s csak kongott bennem ez a sülthal-csönd. Talán, mert ma már tudom, érni kell szavaihoz, értelemben, korban, tapasztalásban, nőségben, csalódásokban, bűnökben, örömökben, botlásokban.
Ezért kedvelem Lesznai Annát.
 
Köszönjük a Lesznai-hagyatékot kezelő hatvani Hatvany Lajos Múzeumnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta ennek a rendkívüli nőnek néhány igéző munkáját. S köszönjük kortársainknak, íróknak, költőknek, ipar-és képzőművészeknek, amiért hagyták, hogy Lesznai Anna bebűvölje magát ruháik ráncába.
 
Lesznai Anna, mindenki Málija, idén lenne 125 éves.  A Spanyolnátha ezzel az összeállítással emlékszik rá, szerteágazó munkásságára, szellemiségére, gazdag szeretetére, nemeperszemnyi szívére.