Hekl Krisztina

SPN könyvek ajánló

Hekl Krisztina
Néha eltűnnek dolgok
Fölém nyújtóznak a fák,
újranövesztett végtagjuk
mozdulatlan táncol.
Naponta termelődő nyugalommal,
bővülő körökben
újranövök én is.
Mondataim terjednek,
hasadékok mélyén
hálóba fonják a köveket,
önmagukba kapaszkodva
körbeszövik a fényhiányt.
Néha eltűnnek dolgok,
lassan hulló szavak
tömegtelen raja,
száraz falevelek szilánkja
szétszóródik, összevegyül,
földszínűvé válik.
Ágak reccsennek, törzsek roppannak,
a zuhanás forgó tengelyében
egymásra tornyosulnak,
sarjadó gyökerük talajba fúródik,
föléjük nyújtóznak a fák.
Egyszer majd szétesik az egész,
nem lesznek külön hangok,
csak egy húnyt szemű, lélegző,
ébren álmodó erdő.