Ádám Tamás
(1954, Balassagyarmat) költő, szerkesztő, újságíró. Szegeden érettségizett, majd Budapesten folytatta tanulmányait. Budapesten él. Tucatnyi lap szerkesztője, jelenleg szabadúszó. Publikált az Élet és Irodalomtól kezdve a Kortársig szinte valamennyi irodalmi folyóiratban, napilapokban, hetilapokban. A Madách-pályázat, az Ének a Don hőseiért stb. pályázat nyertese. Nagy Lajos-díjas (2008). A Magyar Írószövetség tagja. Tizenegy könyve jelent meg. Legutóbbi kötete Macskaszerdák címmel 2014-ben látott napvilágot
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Ádám Tamás
A készülődés tele
Elméletileg kétszer élvezünk (:) amikor körbe érő útjainkon kikérdezzük fehér melltartók pántjait miként bírják elviselni a forma tökéletességét az ívek finom
harmóniáját a keményre fagyott mellbimbók nyílását (?)
kövér hóval takart asztalon meztelen tested másolatát elemezzük finom mélyedéseidhez vándorol kezünk
búcsú ez szép pusztulás \ dicsérik temetéseinket mégsem érzik e kettősséget (:) élvezet közben mi fájhat (?)
kiolvasható az idő a hóból (:) most is macskaszerda ragyog veszélyes mámorok éjszakája jön kikényszerített
védekező zuhanással \ fájdalmat utánzó hamis boldogság-görcsökkel mintha nevetve sírnál (:) így könnyebb (?)
a készülődés tele ez (:) zoknit húznak a masinalábak
sapkát a gázórák szekrényei csak a mi didergésünk nem múlik el \ tejet vivő meztelen szeretőnk bádogkannáján súlyosan fehéredik a hó \ az értelmetlen várakozás
elmaszatolt perceire gondolunk a tejfehér éjben
a készülődés tele ez (:)
havas szívlapátjaink hamarosan elrepülnek
A pornó marad
Szokványos pózok jajgatások sikolyok mégis más a pergő
filmtekercs háttérzaja (:) fojtott erotika helyett elengedett fájdalom teríti be a hideg teret \ nem szokványos
pornófilmet vetít a múlt \ elviselhető befogadó hellyé alakul
a halotti szoba \ a felvétel körülményes kissé de megoldható
nem javítanak a képen a celluloidról lemart imitált
szeretkezések a pornó marad (!) az elszakadt filmek perverz
stáció még összerakhatók \ csata után begyűjthetők a
szétszórt testrészeket (;) indulhat a jelenet újra játszható
Kamaszkor
Régi kép (:) mulatozó fák között szalad a kamaszkor
az erdőből habzó szájjal kivágtatnak tákolt falovaim
páfrányok legyezik arcomat \ kergetik a fülledt vágyakat
nappali fényben lüktető rostokat fésülnek a csillagok
azonos időpontban (:) amikor a pelyhedző barkák színe
megegyezik a kislibákéval s mindkettőt simogatva elverik
nimfa lubickol forrásvizemben s miközben partra lép
észrevétlenül kilopom lába alól a kígyózó szederindát
elkérem Dionüszosztól hogy ne egyedül dáridózzak
szédítő nyári záporokban \ eldönthetetlen helyzetekben
