Pusztai Virág — Wilhelm József
1980-ban született Szabadkán, 1991 óta Szegeden él. A Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában alkalmazott grafika szakon végzett, majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári és művelődésszevező diplomát. 2003 óta televíziós műsorszerkesztőként dolgozik. Mellette festészettel, grafikával, könyvillusztrálással foglalkozik.
Wilhelm József
1970-ben született a németországi Tübingeben, jelenleg a Bácskában, Doroszlón él. Történelmet tanít. Írásait a Kilátó, a Napút, a Sikoly, a Képes Ifjúság, a 7 nap, a Családi Kör és a Dunatáj, valamint a Kartc Irodalmi és Művészeti Online Folyóirat közölte.
SPN könyvek ajánló
Pusztai Virág — Wilhelm József
Pusztai Virág mesés képei — Wilhelm József ráhangolójával
Képekbe rejtett furfangos réteg-művészet
Augusztus 6-án a szegedi Belvárosi Kamara Galériában nyílt meg Pusztai Virág Határvilág című tárlata, mely egy sokrétegű, egyszerre több értelmet hordozó, de művészeti, erkölcsi értékeiben letisztult világba vonja a figyelmes nézőt, azt a nézőt, akinek mersze van bevállalni, hogy pillanatokra egy Alice-i csodaország többdimenzionális világába zuhanjon. Az összehasonlítás abból fakad, hogy Pusztai Virág rétegekből épült képeinek első frontvonalában a mitikus mese- és legendavilág különféle szimbólumait hordozó állatait, figuráit, hőseit láthatjuk, vagy képein az aktualitást varázsolja mese- ill. bábszínházszerűvé.
A figuravilág kibontása, a „szereplők” lehámozása az első és még a legkönnyebb kihívás, ami a nézőre vár, mert ezt követően kezd bonyolódni a helyzet. Ugyanis ezen elemezgetés, azaz a szimbólumok jelentéstartalmaira való visszaemlékezés közben a második frontvonalban készültségben álló színkombinációk és mértani formák azonnal támadást indítanak a néző ellen, hiszen a képeken kialakított különféle terek és színek művészi-technikai egybeolvasztása és széttördelése azonnal felülírják az első látszatra kialakult nézői benyomást, sőt amikor már érteni vélné a néző a látottakat, akkor indul meg a művész által nagyon is tudatosan elrejtett, a képbe illesztett intellektuális, érzelmi, szakrális-szellemi tartalomnak egy-egy újabb támadása. Ám nemcsak ettől válnak Pusztai Virág képei réteg-művészetté, hanem attól is, hogy különböző képzőművészeti technikákat ötvöz úgy, hogy képei ettől nem válnak cikornyássá, vizuálisan terhessé. A szokatlan színkombinációk nem zavaróak, mert bár élénkek, nem keltenek ricsajt, hanem finoman visszafogottak. Aki ismeri a művésznő gyermekkori éveinek színhelyét, az tudhatja, hogy talán tudattalanul is, de a doroszlói hímzésvilág XX. szászad első évtizedeiben kialakult színvilágára bukkanhat Pusztai Virág képeinek színjátékaiban.
