Péntek Imre
1942-ben született Lentiben.
A Kilencek tagjaként szerepelt az Elérhetetlen föld antológiában (1969). Munkatársa volt a Napjainknak (1969-74), az Életünknek (1979-83), majd alapító főszerkesztője lett az Árgusnak (1990). 1994-ben József Attila-díjat kapott. 1995-ben egyik alapítója, 2003-tól főszerkesztője a Pannon Tükörnek. Irodalomszervező, műhely- és fórumteremtő, a Pannon Írók Társaságának elnöke.
Első kötetéért (Éjféli pályaudvar, 1974) Radnóti-díjat kapott. Legutóbbi kötetei: Félrebeszéd (Pannon Írók Társasága, 2009), Hajtűkanyar (Magyar Napló, 2012) Lapunkban közölt verse Emlékpróba című készülő kötetéből való.
SPN könyvek ajánló
Péntek Imre
1932
Az egyik utolsó békeév emlékére, a Pesti Napló
fotóalbuma alapján, amelyben még felcsillant
az oly annyira hiányzó Magyar Világ.
Február
Az élet meg nem állhat:
kiképzik a kispesti rendőrkutyákat,
s milyen szimaptikusak e vicsorgó ebek,
útjain elkísérve a kerékpáros őrszemet.
A Szinyei-Merse Társaság átadja éves díjait,
Medgyessy Ferenc egy római férfit alakít
vésőjével, fehér munkaköpenyben.
A siker egyértelmű: díjat és tagságot nyert el.
Nagy szó ez: sok művész által várva-várt,
befogadta a rangos Szinyei-Társaság.
A tájképdíj győztese Boldizsár István;
a Gyümölcsszedők zsánere első lett a listán.
Nem éppen nagy mű, de tisztessséges
szakmai munka, amit mindenki élvez.
Moszkvai gyerekek — ily csodát láss!
Nyakig beöltözve gyakorolják a szabadtéri alvást.
(Tíz év múlva, a kertek alatt
a hóban-fagyban győzködik a német hadat.)
Az angol katonák Kínába készülnek éppen,
ki tudja, hányan jönnek vissza épen,
de egyelőre — a felvételen — nagy a vidámság:
látjuk babakocsis anyukák társaságát,
akik az állomásra kísérik őket idilli hangulatban,
kalaplengető bakák bakancsa az utcakőre csattan…
A Moulin Rouge Rumba Revűje párizsi színes hír,
s a csoportkép közepén maga Charlie Chaplin.
(Belőle lesz, ha moziszerepet ún:
a diktátort gúnyoló Nagy Clown.)
És ismét a békeidőket idéző nosztalgia:
hogy nézett ki a 10-es években a monarchia,
síelt Tátralomnicon Albrecht főherceg,
Gróf Károlyi Gyuláék családostul ródlizni mennek,
a miniszterelnökről készült privát felvételek
az olvasóknak biztosan tetszenek.
I. Ferenc József Vailburgban esküvő díszvendége,
ahogy látszik: legényes még a lépte
az ősz fürtű, az agg uralkodónak —
bármit megtehet, ellene ki szólhat?
A császári család gyakran megfordult falun,
Ferenc Ferdinándot az unalom
pusztaszeri vadászatra vitte:
14-ben Sarajevóban majd ő lesz leterítve…
De térjünk vissza 32-be, a genfi konferenciára,
mikor arról tárgyaltak: a békének mi az ára,
jeles államférfiak, főfő delegátusok:
mint tudjuk, az egyezkedés semmire se jutott.
Magyarországnak ismét új szócsatát nyert
a ragyogó szónok, idős Apponyi Albert.
Hagyjuk a komoly dolgokat, csak semmi gond,
Pesten javában zajlott a báli szezon.
A szezon fő eseménye, ez már régi szabály:
Horthy kormányzó úr vitézi bálba jár.
Elégedetten nézi, valóban gyönyörű látvány,
amint a ludovikások a toborzó táncot járják.
S az évnyitó új film nélkül mit sem ér:
megjött az új az operettfilm, a Denevér.
Nem volt, nem lesz ehhez hasonló:
bombasikerrel játssza a Royal Apolló.
Egy kis királyi körkép a demokratikus Európából:
Alfonz, spanyol exkirály Svájcban téblábol,
Sándor király lényét figyelem hatja át,
miközben hallgatja a parlament szónokát.
A két méteres dán király sportversenyen tűnt fel,
bámészkodókkal, lelkes gyereksereggel.
Viszont: Lennart norvég trónörökös
lemondott rangjáról, demokráciából ötös:
mert lényét egyenlőség hatja át,
hogy elvehesse polgári menyasszonyát.
S a New York-i tőzsde végre jó hírekkel traktál:
nagy a hossz és boldogság az alkuszoknál.
A kötött ruhákról sem feledkezzünk meg,
új fazonokkal töltötték fel a készletet.
A Fenyves Áruház — Kálvin tér 7 alatt —
tisztelettel várja kedves vásárlóikat.
A könyv, ami ajánlható minden kézbe:
II. Miklós cár és cárné intim levelezése.
Ismét a régi idők, tapasztalhatjuk meglepetten:
összetört bútorok a parlamentben.
Bizony az ellenzék, ilyet hogy tehet —
meggyalázni a bársonyszékeket?
Eötvös Károly Deák padján pihen
Pusztaszentlászlón, nem cserélne senkivel…
Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter
— kit az egész ország tisztel —
az iparcsarnok kiállítására látogat,
megtekinteni az új automobilokat.
Felkavaró képek a sárga háborúról,
amely egyelőre csak Kínában tombol.
Ahogy kitűnik: egyre nőtt a harctéri kvóta,
s joggal aggódott a távoli Európa.
De itt Budapesten a hódított hollywoodi divat,
ifjú hölgyek villogtatták dekoltázsaikat.
S elkészült, végre, lehet tolongni,
Kálmán Imre első operettfilmje: a Ronny!
Kedvező jegyárral csal bemutatóira
az Uránia Márványpalota.
A komolyzenei élet is figyelmet kíván:
énekes hangverseny a Zeneakadémián.
Weininger Félix Beethoven művét dirigálja,
ennek Brahms első szimfóniája méltó párja.
A mondén élet is új hírekkel üzen:
Európa szépe a dán Aase Clausen.
S ez most nem regény, nem is dráma:
megszületett Heltai Jenő legkisebb unokája.
(Meglepetés, ami az olvasókat érte:
az ismert író nagyapa szerepben lép fel.)
S hó végi címlapon — talán egy genfi unalmas délelőtt —,
az amerikai klubban, egy ferde kép előtt
beszédet mond, a hórihorgas, kissé viharvert
férfi, gróf Apponyi Albert.
Színházi bemutatókra figyelt a közönség:
egy kis szívhez szóló körkép,
Molnár-bemutató, három felvonásban
(„Ide el kell menni, kérlek, alássan!”).
Hogy ki hódít a színpadon, arról nincsen vita:
az Angliai Erzsébetben Gombaszörgi Frida.
Képriport a tej útjáról: hogyan lesz egyre drágább,
mire megitatja a kisleány cicáját.
Megható képek — Genfben még mindig „leszerelnek”,
milyen ocsmány a gyakorlat, s milyen szépek az elvek.
A leendő ellenfelek még kedélyesen csevegnek:
Bröning és Sir John Simon találtak közös nyelvet,
Tardieu a francia érveket adja elő,
s mind fontos ember, minden résztvevő.
Itt van Indiából maga Aga kán,
el is csodálkoznak néhány fordulatán,
Litvinov karosszékből figyeli csapatát,
töprengve, a konferenciát miként verheti át.
S Epp tábornok, Hitler küldöttje páholyból nézi,
mennyi ostoba fajankó, férfiatlan férfi.
Hevesy Pálunk, a magyar követ
egy estélyen szemével táncolókat követ,
mellékszereplő, nem keresi a bajt,
e kis kukkantással nem sok vizet zavart.
A végén kell egy kis képzőművészet:
hogyan festik művészeink a nőket…
Csók István, Munkácsy, Rippl-Rónai
ecsetje tud e témáról vallani.
S dekoratív portrék, a szépség-kínálat,
amint tálalja a műcsarnoki tárlat.