Korda Zsuzsa
Tanulmányait közgazdasági vonalon végezte, hosszú éveken keresztül beruházási pályázatok írásával és menedzselésével foglalkozott. Gyermekei hatására 2018 nyarán kezdett írni. A Kodolányi János Egyetem szépíró műhelyének líra csoportjához 2019 februárjában csatlakozott. A Jelenlét Szépíró Kör tagja.SPN könyvek ajánló
Korda Zsuzsa
Szabó Lőrinc és Bartók Béla
felhőkből kiszivárgott levelezése
Drága Bélám!
Kérlek, levelemet ne vedd szemrehányásnak, de most próbálom huszadjára összehozni a mi kis légyottunkat. Tekintve, hogy hetvenöt éve elhunytál, hidd el, nem egyszerű. És valljuk be, egy ideje már én sem vagyok valami épkézláb. Annak a különösen szép napnak is százhúsz éve már, ami Miskolcra virradt általam. De most nem erről akarok beszélni. Bejön ez a levelezgetés is, nem mondom, de örömmel vennék végre egy személyes találkozást. Ránk férne már egy párbeszéd. A múltkor ajánlottam neked, hogy fussunk össze a margitszigeti kolostorromnál. Nem tetszett az ötlet. Most mondok mást. Mit szólnál egy találkozóhoz, a Kékszakállú herceg váránál? Hátul a kiskertben. Mondják, hogy szép.
Nem tudom, figyeled-e mostanában a híreket. Ez a vírus, ami a világban tombol, mintha százéves álmából ébredt volna újra, de úgy tűnik, a csók mellé koronát is kapott. Talán éppen a korona teszi, hogy kissé finomodott a modora. Karantén van, tudom. De én annyira vágyom ezt a találkozást! Hidd el, nem a semmiért lesz egészen. Még maszkot is varrok Neked. Kilencven fokon moshatót! Arról majd később is eszedbe jutok. Kézfertőtlenítőről is gondoskodom. Egyvalamit, azonban kérnék tőled, barátom. Egy mandarint. Egyenesen Kínából. Finom, lédús legyen, ha kérhetem.
Nos, kedves barátom, mikor majd egyszerre rezzen a táj, és hármat fütyül egy kismadár, én várni foglak.
Őszinte híved:
Kedves Lőrinc, drága barátom!
Kérlek, ne vedd zokon, hogy az elmúlt röpke néhány évben társaságomtól megfosztottalak, holott igazán nem szeretnék gátja lenni bimbózó barátságunknak. Az időm nagy részét mostanában teljesen kitölti, hogy minden erőmmel próbálok reinkarnálódni. Csakhogy nem találom a hozzám passzoló ujjakat. Pedig egész nap folyik a casting, ahogyan azt Amerikában láttam, de az ujjak vagy túl kövérek, vagy túl rövidek, vagy túl görbék énhozzám, tudod, hogy van ez. Néha már arra gondolok, jobb lenne fából faragni azokat. Erre a keresgélésre ráment már úgy hetvenöt év. De én nem adom fel a tökéletességig!
Azt hiszem, igazad van, drága Lőrinc, tényleg ránk férne már egy találkozó. A remek helyszínválasztást külön köszönöm. Megint vírus? Karantén? Fél füllel hallottam ezt-azt, de amilyen rapszodikus hangulatban vagyok mostanában, ez nem tud visszatartani. Megtisztelsz a mosható szájmaszkkal, barátom. A mandarinról pedig magam gondoskodom, csodálatos lesz, majd meglátod.
Epekedve várom a madárfüttyöket.
Addig is, baráti üdvözletem küldöm:
