Üveges Tamás

LAPUNKBAN MÉG »
2008 ősz » 2009 nyár » 2010 nyár » 2010 ősz » 2012/6 » 2013/6 » 2014/2 » 2014/3 » 2014/4 » 2014/6 » 2015/4 » 2015/5 » 2015/6 » 2016/4 » 2016/6 » 2017/1 » 2017/3 » 2017/4 » 2018/1 » 2018/4 » 2018/6 » 2019/3 » 2019/4 » 2019/5 » 2019/6 » 2020/3 » 2020/4 » 2020/6 » 2021/3 » 2022/1 » Mis_kóceráj » Pasolini » R_evolution » Székesfehérvár
SPN könyvek ajánló

Üveges Tamás
Adom az ívet
a Körmendi Barbaricum margójára
ha az élet
vagy annak mása
egyszer bátran hátba
vágna
talán
akkor
ha mint szikrázó
patak csobognék
ide s tova
talán
akkor
akkor talán
nyugodtan hagynám
hagynám
ha ez a sok „ha”
de ez soha
nem akar elszökni
mellőlem
mögöttem
bennem
bambán bámulva barna ballonba susogva
csak van
csak azért
csak úgy mint sehogy máshogy
ha hazug
ha szavak
akkor talán
de addig mi marad
fogam van
hát harapok
szúrok és faragok
sziszegek és csattogok
valami nem színes
ha feltételeket szabok
magamba gombolva a rezgő ideget
ha egyszer
a bús kuvik
ó don ki hol te
cervantes
elveszett gyermeke
mezítlábig csöndben eljönne
akkor adnám az ívet azt hiszem
de addig csak
ha dom
magamon hagyom
tőled gyűrött kalapom
elveszett ősvadonom