Germán Ágnes
1974-ben, Nagykőrösön született. 1996-ban és 1999-ben a Könnyűipari Műszaki Főiskolán szerzett diplomát. 2015 szeptemberétől jár a KJF szépírói kurzusára. Írásai megjelentek még az Irodalomismeretben, Pannontükörben, a Magyar Műhelyben, a Kineziológia magazinban, a 2015-ös Védtelen város antológiában, 2016-ban A megvénhedt Isten nyomában antológiában, 2017-ben az 56 szó 56-ról és a Suttogva antológiákban. 2016-ban az Irodalomismeret magazin Szépirodalmi rovatának szerkesztője volt.LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Germán Ágnes
A mandarin és a lepke
Tegnap éjjel Dsuang Dszi, a mester felvette
maszkját, indult az úton, mi merőben más volt
nappal. Padjához tartott, hova rendszeresen
kijárt, csak ülni, nézelődni, órákon át.
Szép estét! — köszönt a mandarin, majd leült
a szomszédos padra. — Álmomban egy pillangót
láttam fenségesen táncolni, szinte repült.
Megkívántam. — mondta egyszerűen — Éjjeli
pillangó. És felébredtem, de senki sehol.
Dsuang Dszi tűnődve — Én is álmodtam lepkét,
vagy ő álmodott engem? Azóta se tudom.
Szemem lehunyom, de egyre bizonytalanabb
ki vagyok. Ki volt ki? Csak ülök itt a körúti
padon. Figyelem az utca csöndjét, vagy ezer
mozdulatát, élőket, s holtakat, mi múlik
mi marad, s nincs mozdulat, mi ne hozna változást.
Álmatlan éjszakában merengve, hogy hátha
marad a pillanat kicsit még, és pár régi
gondolat… éjjeli és nappali pillangók…
míg lassan ég és föld között múlik a nátha.
Ismét felvette maszkját Dsuang Dszi, a mester,
elindult hazafele. Te vagy te Dsuang Dszi!
Már kétezer éve. Minden kép, minden lepke
vagy éppen mandarin. Hagyd ezt tovasuhanni.
