Karádi Nóra Lilla − Karádi Zsolt
Karádi Nóra Lilla
1992-ben született Nyíregyházán. Itt érettségizett 2011-ben. A Debreceni Egyetemen 2015-ben diplomázott romanisztika—francia alapszakon. Tizenöt éve gordonkázik: a Piccoli Archi Ifjúsági Zenekar csellistája. Fotózik; 2016-ban Fotográfus és fotótermék-kereskedő OKJ-szakképesítést szerzett. 2011 őszétől a Móricz Zsigmond Színház előadásait is megörökíti. Cikkei és fényképei megjelentek többek között — a Spanyolnáthán kívül — A Vörös Postakocsi, a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, a Pedagógiai Műhely, a Kelet-Magyarország, a Nyíregyházi Napló, a Kürt-Szó, az Irodalmi Magazin, illetve a Magyar Játékszín és a Móricz Zsigmond Színház honlapján.
Karádi Zsolt
Miskolcon született 1956-ban. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát 1980-ban. Ekkor került Nyíregyházára. Előbb középiskolában tanított, majd újságíró lett. 1989 óta a Nyíregyházi Főiskolán dolgozik. Irodalomelméletet, esztétikát, színháztörténetet oktat. PhD-fokozattal rendelkezik. Tanulmányait, kritikáit közölte a Kortárs, a Hitel, az Eső, az Orpheusz, a Holnap, a Napút, az Új Holnap, az Iskolakultúra, az Új Hegyvidék, a Zempléni Múzsa, a Műút, a Székelyföld, az Ághegy, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, a Pedagógiai Műhely, illetve a Spanyolnátha és a Magyar Játékszín. François Gachot-ról szóló könyve 2002-ben, színházi kritikákat tartalmazó kötete 2006-ban jelent meg. Negyven éve fotózik. Jelenleg az infravörös-, valamint a színházi fényképezés vonzza. Több önálló kiállítása volt. Színházi felvételeit közzétette a Criticai Lapok, a Színház, az Ellenfény, a Magyar Teátrum, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, A Vörös Postakocsi, a Folk Magazin, a Pedagógiai Műhely, továbbá a Magyar Játékszín és a Spanyolnátha.
SPN könyvek ajánló
Karádi Nóra Lilla − Karádi Zsolt
Zenés-táncos látványosságok
A Magyar Színházak XXVIII. Kisvárdai Fesztiváljáról
Világslágerektől volt hangos a Magyar Színházak XXVIII. Kisvárdai Fesztiváljának nagyszínpada 2016. június közepén. Előbb az ExperiDance Production és a Békéscsabai Jókai Színház közös előadása, később a temesvári Csiky Gergely Színház bemutatója szerzett emlékezetes perceket a publikumnak.
Román Sándor és Szomor György „Frank Sinatra — A Hang” című darabja a kalandos sorsú sztár élettörténetében a zene és a tánc nyelvén (díszlet: Fekete Péter, fotó: Pintér Árpád, jelmez: Papp Janó) mesélte el az olasz bevándorló család fiaként induló, majd szédületes művészi karriert befutó férfi legendáját. A retrospektív szerkezetű mű nemcsak az érzelmek, hanem a maffiakapcsolatok nyelvét is jól beszélő, a legfelsőbb politikai körökben megforduló Sinatra (Vastag Tamás) históriáját káprázatos fények és dinamikus táncbetétek sokaságával tette átélhetővé. (A szórakoztató szándékú játék egyik csúcspontja a Marlene Dietrich alakját és a Hova tűnt a sok virág? című híres dalt megidéző háborús vízió volt. A Román Sándor koreografálta, Szomor György rendezte látványos előadás táncosok és színészek közös precíz munkája, amely néhány jelenetében túlmutatott a revüsített életrajzon.
Miként a temesváriak is túl akartak lépni a Hair közismert példázatán. A Milos Forman 1979-es alkotása nyomán világsikerré vált Broadway-musical befejezése Puskás Zoltán rendezésében átértelmeződött. A kultuszfilm szerint Berger és Bukowski ruhacseréje következtében ő éli túl a vietnámi háborút; a Csiky Gergely Színház társulata szerint azonban a harctérre elhurcolt Berger meghasonlik önmagával, s öngyilkos lesz…
A rendező az egész darabot börtönrácsok közé transzponált (díszlet: Mihai Donici) térben játszatta. A rendkívül mozgalmas táncok sora (koreográfia: Gyenes Ildikó), a számos impulzív énekes jelenet (Balázs Attila, Molnos András, Tar Mónika, Kocsárdi Levente, Éder Enikő, Molnár Bence), s a záró kép fém kerítése olyan jelentés-lehetőségeket sugallt, amelyek a művet kiragadták keletkezése idejéből, s maibbá igyekeztek tenni. (Az persze kérdés, hogy át kell-e írni a Hairt.)
Karádi Nóra fotói
Karádi Zsolt fotói
