Jobb dolgunk nem akadt

Ezt abban a kávézóban hallottam,

ahol a múltkor végül rendeltünk.

Én kávét, te rumot. Kilenc óra volt,

még sötét. A pincér, aki kiszolgált,

e kései időpont ellenére már aludt.

Kint, ahogy besötétedett, nem változott semmi,

csak az utcát jelző lámpák aludtak ki;

nekünk is csak az idő telt,

két-három hét is volt talán,

egyikünk ott maradt, de te sem mentél el.

Azonban a korai hajnalpír ott az ablak alatt,

(biztos te is hallottad)

már a délutánt jelezte:

elvégre neked is, nekem is,

jobb dolgunk nem akadt.

Jel

megelégednék beérném

könnyed karcolással

némi jelként maradni meg

csillaggal zárójelben

lap alján

marginális adatként

haladni

törni

előre

bocsájtom magam

tudósok jegyzők

szíves figyelmébe

én is ha nem is

lanton

de mégiscsak

valahogy

Naplóbejegyzés helyett

jóvátehetetlen súlyát.

Ahogyan a vége sem egészen a tiéd.

Hát hogyan is váltanád be

vagy cserélnéd el

karc-jelnyi ittmaradásért?

Négysoros 

Mi minden marad ki,

ha elállsz nézésed elől.

A nyugodt terek melege.

Az örök készülődés otthonossága.

II.

Mert hogyan is mondanád,

ha eltűnt, tört fényét.

Körbejárhatod.

És nem választhatod.