Ladányi-Turóczy Csilla
Budapesten született 1971-ben. Irodalomtörténész, költő, műfordító, szerkesztő, mese- és prózaíró, blogger, két kisfiú anyja. Tagja a Palimpszeszt Kulturális Alapítvány kuratóriumának, a nemzetközi Artúr Társaságnak és a Mediterrán Tanulmányok Szövetségének. A Palimpszeszt online tudományos lap felelős szerkesztője, a Prae irodalmi folyóirat társszerkesztője. Írásai magyarul, portugálul, spanyolul, franciául és szlovákul jelentek meg, regényeket, novellákat, ifjúsági szakkönyveket fordít, számos kötetet szerkesztett önállóan és társszerkesztőként egyaránt. Sárkánynyelv című, 2006-os verseskötetéért 2008-ban Fehér Klára különdíjat kapott. Sünkő című varázsmeséjét 2006-ban a Napkút kiadó adta ki. Több meséje jelent meg a Nők Lapjában illetve az Irodalmi Centrifugában. A HogyÖt antológia szerzője. Blogjai: http://carmesina.blog.hu és http://szexcsatakanno.blog.hu
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Ladányi-Turóczy Csilla
Díszkosz tizenkettő avagy a Fából Faragott sztorija tizenkét pontban
1. Jelentem, kifaragtak. Rám aggattak némi göncöt. Azt mondják, ezek előkelő holmik. Még koronám is van. De nem vagyok megelégedve. A faragás kontár munka. A tündér nem ért hozzá. Miért nem bízta egy mesteremberre? Ez, kérem, nem női munka.
2. Táncolni tanulok. A tündér ehhez se ért. Mi lehet a célja velem? Miért nem valami férfias dologra tanít meg? Mondjuk, vadászni? Vagy vívni? Az lenne herceghez méltó tevékenység. Na, persze, honnan értene ő az ilyesmihez?
3. Bevetésen. Még mindig nem értem, mi értelme az egésznek. De kiképzőm, ez a beképzelt nőszemély odavetett egy kissé ostoba hercegkisasszonynak, aki azt mondogatja, hogy szerelmes belém. Úgy tűnik, az a küldetésem, hogy elcsábítsam. A fene akarja elcsábítani. Mi lesz, ha kiderül, hogy nem faragtak nekem férfiasságot? Mert kell az ilyesmit egy nőre bízni?
4. Állandóan táncolunk. Megőrülök. Segítsen valaki!
5. Még mindig táncolunk. Az előkelő gönceim kezdenek elrongyolódni. Mi ez, csak nem konfekcióruha? Farsangi jelmez? Minek néznek ezek engem?
6. Titokban Pinocchiót irigylem. Én is kisfiú akarok lenni. Világgá megyek! Ne lássak többé táncosnőt!
7. Mit bámul annyit a hasonmásom? Csak nem irigyel? Ha tudná, hogy milyen fárasztó a csaj...
8. Kész, vége, finito. Lefoszlottak rólam a göncök. Összeestem. Halálra táncoltatott ez a némber. És most eldob magától. Elkényeztetett dög. Bezzeg a Diótörőt nagyobb becsben tartotta a barátnője. Igaz, az legalább tudott vívni. Átkéredzkedem egy másik mesébe.
9. Az asszony ingatag, barátaim. Alighogy eldobott, a hasonmásomra veti magát. Szégyen és gyalázat. Csak, mert neki még nem rongyos a palástja. De az lesz.
10. Helyzetjelentés: az aljnövényzetben fekszem, úgy tűnik, mindenki megfeledkezett rólam. S. O. S. Én még élek!
11. Hahó, kérvényeztem áthelyezésemet egy másik mesébe! Hogy mi? Még kísértenem kell azt a hűtlen némbert? Kísérti a fene.
12. Na, végre, ő is szarul néz ki. Smink nélkül nem is olyan jó nő. De úgy látszik, a hasonmásom erre bukik. Még egy fabábunak is több esze van, mint neki. Na, megyek, újrahasznosításra, állítólag felvesznek madárijesztőnek a toszba. Akarom mondani, az Ózba.
