Liebhauser János
SPN könyvek ajánló
Liebhauser János
Jankovics Zoltán ötven éves
50 éves?! …ez milyen már?!
Azaz milyen az 50 éves Jankovics Zoltán?
TISZTELETRE MÉLTÓ: Író sőt - ifj. Márkvárt János borász pontos szavával - „IRODALMÁSZ”!
1993-ban, amikor a nevét először megismertem, még csak egy szerzői név volt a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár helyismereti gyűjteményébe frissen beszerzett kis, barna verses kötet címlapján. Aztán persze már személyes ismerős is, mint A PAD folyóirat ifjú főszerkesztője, az ünnepi könyvhét és számos kulturális esemény szervezője, A Pad Irodalmi, Kulturális és Művészeti Egyesület alapító alelnöke, a Szekszárdi Magasiskola — Írói alkotótábor és mesterkurzus társrendezője és önkéntes, de fáradhatatlan fotódokumentátora, a Mészöly Miklós Emlékplakett méltán kitüntetett birtokosa!
KOMOLY-, sőt Üzletember!
Úgy hozta az élet — pontosabban közösen alakítottuk így —, hogy a Könyvtár stabil, megbízható és immár évtizedes üzleti partnerévé vált. Nyomdai előkészítő és nyomdászi munkáját számtalan könyv, könyvtári kiadvány, szórólap, plakát, aprónyomtatvány dicséri. Nélküle a könyvtár számos EU-s pályázatát — TIOP, TÁMOP — nehezen tudtuk volna megvalósítani!
BÁTOR, sőt vállalkozó (szellem)!
Több mint harminc éve könyvtárosként a közért dolgozva, mindig őszinte megbecsüléssel figyeltem a vállalkozó szellemét, ahogy új projektekbe vág bele, indít el vállalkozásokat, fejlesztve nyomdája technikai hátterét, költözve egyre nagyobb telephelyekre. De rá jellemző az is, ahogy — beváltva régi álmát — életet lehelt egy ikonikus szekszárdi pincébe és a város legjobb „kultur-borozójává” fejlesztette a Szekszárdi Bormúzeumot! Majd később, mikor a gazdasági élet már nem enged több álmodozást, van bátorsága — még épp időben — elengedni az álmát, hogy a vírus ne tehesse végképp tönkre.
TÜRELMETLEN, sőt indulatos!
Türelem, te a birkák s a
Szamarak dicső erénye,
Tégedet tanuljalak meg?
Menj a pokol fenekére!
Ferenczi György és a Racka Jam Petőfi feldolgozása a szememben pontosan jellemzi őt. Némely kollégám — jelleme eme oldalának kellő tiszteletet tanúsítva — inkább engem bíz meg egynémely számla ügyében, mintsem, hogy ismételten telefonon zavarni merészelje. De indulatának igazi forrása, nem a hajszolt vállalkozói lét, sokkal inkább a MINŐSÉG iránti elkötelezettsége. Talán elég e körben csak az „Argentina!” felkiáltással Tolna főterén széttépett írásokra utalni, amely végül elvezetett A PAD megszületéséhez!
AKTÍV, sőt sportos!
A nyughatatlan életereje szervezte Szekszárdra a Magyar Íróválogatottat, ám nem csak az irodalom végett, de azért is hogy focizhassunk velük — nem volt kétséges a helyi irodalmászok súlyos veresége! És mi több életének fontos része a Tajcsi, tetejében újabban már edzőtermi tornagépekkel is foglalatoskodik…
KULTÚRABARÁT, sőt kulturált borfogyasztó!
Szekszárdon élve életünk kivételes lehetősége, hogy „művelt alkoholistává” válhatunk. A helyi bor egyként fontos számára, mint kultúra, és mint borfogyasztónak. A számos pincelátogatásunk — közte a nehéz, kitartó munkával kiérdemelt, mára már legendássá nemesedett Kadarka kóstolásunk — során nehéz volt tartani vele a lépést műveltségben, de fogyasztásban is… De mint tudjuk ő versengő és sportos alkat!
JÓ APA, sőt…
Ez a „sőt” azaz, hogy milyen, mint családos ember, mint férj, és mint szerető férfi nem lehet az én asztalom, de máig megható élményem, amilyen büszke tapintatossággal engedi szabadon Nóri lányát a Szekszárdi Magasiskola öntudatos íróhallgatói közt, vagy az a megértő aggodalom, ahogy fia, Merse kamaszos útkeresését kezelte!
Tehát: Komoly és tiszteletre méltó! Bátor, de néha türelmetlen! Jó ember és aktív kultúrabarát! Remélem — mondhatom rá egyszerűen, hogy BARÁT, és ez bőven elég!
ISTEN ÉLTESSE!