Kecsmár Szilvia
SPN könyvek ajánló
Kecsmár Szilvia
Czóbel Minka napjai a Polignac családnál
Az irodalomtörténet gyakran ábrázolja Czóbel Minkát anarcsi magányosként, aki az ifjúkori nyugat-európai utazásokat leszámítva alig mozdult ki a Nyírségből. Pedig az írónő 1909-ig többször hosszabban elidőzött Párizsban Büttner Helén festőnő társaságában, sőt 1909-ben Melchior de Polignac meghívásának eleget téve felejthetetlen napokat töltött a Polignac család ősi fészkében, a Loire menti várkastélyban is.
Az írónő és Melchior de Polignac Justh Zsigmond otthonában találkozott először 1894-ben. Barátságuk évtizedeken át kitartott talán azért is, mert Polignac soha nem szűnő lelkesedéssel hajolt a magyar irodalom felé, ezzel is életben tartva a szeretett Zsiga emlékét. 1896-ban közreadott egy francia nyelvű gyűjteményt (Poésies Magyares), amelyben 46 magyar költő (többek között Czóbel Minka) verseit mutatta be a francia olvasóközönségnek. Az írónő „La migraton de l’âme” című műve neki köszönhetően jelent meg 1897-ben Párizsban. Nemcsak az írónő által franciára fordított kézirat finomításait végezte el, hanem a könyvkiadással járó feladatokat is. Czóbel Minka párizsi tartózkodásai idején gyakran élvezte Polignac és felesége társaságát, színházba, estélyekre jártak együtt, és naplóiból kiderül, hogy ennek a barátságnak köszönhette néhány korabeli francia művésszel való ismeretségét is. Utoljára 1909-ben utazott Párizsba, ám a franciaországi tartózkodást egy különleges kitérővel kezdte.
1909. január 23-án indult Pestről Münchenen át a Lyontól délre fekvő La Voute sur Loire-ba (1., 2. és 3. kép). Január 25-én Polignac várta a vasútállomáson, majd „autójában fel a gyönyörű várig, melyben mint egy rózsa a szép asszony, mint egy álom minden. Polignac kardinális1 szobájában alszom”2 — írta az írónő naplójába. Másnap „séta La Voute-ba, […] aztán autón Le Puy-be (4. kép), előbb a romokhoz Polignacba, aztán fel a remek román kathedrálhoz”3 — folytatta tovább. (5—7. kép). Polignac település a család ősi várát öleli körül, amelynek romjai között többször elidőzött az írónő a francia nemesség viharos törtelmét hallgatva.
Január 29-én a kisebb társaság két szánkával kirándulni indult a Les Estables-ig (8. kép). „Világ végi hely, eredetileg istállók a délvidékről jövő marháknak, juhoknak […] itt mindenütt látszik a spanyol befolyás. 5 férfi, nyergelt lovat hoznak, mi felülünk, az én lovamat cadet-nak mondják. Megyünk a hómezőkre, világos lila szín, rózsaszín […] minden. Gyönyörű naplemente, nem mehetünk tovább, vagy 1000 méterre jutunk fel a meringue-re (szerk. habcsók)”4 . Az egyik útitárs „lova felbukik, ő le, vissza jövet az enyém is szintén le. Előbb leszálltam, gondolkodok, hogy üljek fel, midőn felkap egy vezetőnk, s feldob, mint egy tollat a lóra, már Hold süt, az Orion is fent van mikor lejövünk.”5 Les Estables kocsmájában sajtot ettek és Champagne-t ittak, míg a vezetők tűznél melegített bort.
A közeli városban, Le Puy-ben többször is megfordult Czóbel Minka azokban a napokban. Lenyűgözte a település. Ellátogatott a csipkemúzeumba (amely éppen idén, 2015-ben nyitotta meg ismét a kapuit), feltehetően láthatott az út szélén csoportosan üldögélő, beszélgető csipkekészítő asszonyokat. Február 8-án megmászta a várost kettészelő magas sziklát is, hogy eljusson Le Puy egyik szimbólumához, a St. Michel kápolnához. (9—11. kép)
La Voute-ban előszeretettel rajzolta, festette a várkastélyt, sétált a környező hegyekben vagy a folyóparton hol egyedül, hol társaságban. A hosszú séták a téli hidegben mély beszélgetésekre adtak lehetőséget, akárcsak a kandalló melege a szalonban vacsora után. Egyszer „Melchior a pincét mutatja meg, mely az előtömlöcz volt. Kő a várfalban 1031-es dátummal!”6 Esténként „Melchior olvas kellemesen szép verseket”7 Christina Rossettitől8, Bonnardtól9 vagy Mme Blanchecotte-tól10.
Február 6-án még egyszer, utoljára Polignacba látogattak, ahol „a jó polignaci André, […] az öreg jóképű pap fogad […] szépen terített asztal, helyem Mlle de Hongrie-van van jegyezve”11. Másnap még sétát tett a vár romjai között, búcsút vett a tájtól, hogy február 9-én Polignac autójával Párizsba utazzanak. Így vette kezdetét az utolsó párizsi tartózkodás, hogy a modern, felgyorsult város élményével is megajándékozza az írónőt.
1. kép
http://www.cartesfrance.fr/carte-commune/43/43119/carte-relief-lambert-grandes-villes-Lavoute-sur-Loire.jpg
2. kép
http://zogotounga.free.fr/wordpress/wp-content/chateau-lavoute-sur-loire-2005.jpg
3. kép
http://gite-la-polonie.fr/wp-content/uploads/2014/01/Le-Chateau-de-Lavoute-sur-Loire.jpg
4. kép
http://www.lavoute-polignac.fr/carte.jpg
5. kép
https://fr.wikipedia.org/wiki/Ch%C3%A2teau_de_Polignac_(Haute-Loire)#/media/File:Chateau_de_polignac_16e_s.jpg
6. kép
https://fr.wikipedia.org/wiki/Ch%C3%A2teau_de_Polignac_(Haute-Loire)#/media/File:Polignac_chateau.jpg
7. kép
http://vorey-sur-arzon.ternelia.com/templates/119/medias/chateau-polignac-vorey-le-clos-moulin.jpg
8. kép
http://www.remontees-mecaniques.net/galerie/albums/photos_utilisateurs/11079/estables.jpg
9. kép
http://www.backgroundwallpapershd.com/le-puy-en-velay-france-hd-wallpaper.html
10. kép
http://www.e-voyageur.com/sites/default/files/imp/b/8/b/puy-en-velay
11. kép
http://www.mobiliernational.culture.gouv.fr/media/p_autre_29_76_big.jpg
1 Melchior de Polignac (1661—1742) kardinális, kiváló diplomata, a francia állam vatikáni követe.
2 Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, XIII.2, S. doboz, 7. pallium, 3. folio
3 Uo.
4 Uo. 4. folio
5 Uo.
6 Uo.
7 Uo.
8 Christina Georgina Rossetti (1830—1894) angol költőnő. Több közismert angol karácsonyi ének (pl. In the Bleak Midwinter, Love Come Down at Christmas) szövegének szerzője.
9 Abel Bonnard (1883—1968) francia költő, író, politikus.
10 Augustine-Malvina Blanchecotte (1830—1897) francia költőnő.
11 Uo.