Simon Adri
Simon Adri 1974-ben született Szegeden. 1992-ben érettségizett a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium francia tagozatán, majd a JATE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint speciális irodalomelmélet szakokon folytatott tanulmányokat. Középiskolai tanári diplomáját 1998-ban kapta meg. 2003 óta publikál; elsőként Az Irodalom Visszavág szerzője, 2004 és 2006 között az iv. hu szerkesztője is. Első kötete 2004-ben jelent meg Simon Adrienn FEAT. Janox: Válogatott versusok címmel. 2010-ben látott napvilágot Komplemente című második, 2015-ben Földerengés című harmadik és 2020-ban Tizenöt halál című negyedik kötete. 2010 és 2014 között a Gondolat Kiadó szöveggondozója. 2010 és 2012 között a Dokk irodalmi portál, 2014 óta a Holdkatlan szépirodalmi és művészeti online folyóirat szerkesztője, 2017–2019 között az Irodalmi Jelen kritikarovat-szerkesztője. 2020 óta a Magyar Napló Kiadó szerkesztője. Verseit, irodalomkritikáit a Magyar Napló, az Ambroozia, a Spanyolnátha, A Vörös Postakocsi, a Parnasszus, az Irodalmi Jelen, a Holdkatlan közli. 2013-ban, 2018-ban és 2021-ben NKA-ösztöndíjas, 2019-ben Bella István-díjas.
LAPUNKBAN MÉG »
2008 nyár » 2008 ősz » 2008 tavasz » 2008 tél » 2009 nyár » 2009 tavasz » 2009 tél » 2010 ősz » 2010 tél » 2011/2 » 2011/4 » 2011/6 » 2012/4 » 2013/3 » 2013/4 » 2014/4 » 2014/6 » 2015/2 » 2015/4 » 2016/1 » 2016/2 » 2016/4 » 2016/6 » 2017/1 » 2017/2 » 2017/5 » 2021/1 » 2021/4 » Rafting » R_evolution » Sárospatak » Szekszárd
SPN könyvek ajánló
Simon Adri
Forró sínként éget
Áfra János Két akarat című kötetéről
Áfra János: Két akarat című kötetéhez*
Kimozdít csöndemből e könyv
öncsöndjébe húz be lágyan
mint láncra fűzött bőrnyakörv
egy ismeretlen lény odújába
Már élve felejthető vagyok
szól a vén szív ennyi a rendszer
feledhetetlen jó halott
lesz mindnyájunkból majd egyszer
prózavers-folyamában úszom
elnyeli fejem a páraköd
tűnt gyermekkor üt át a blúzon
a szíven növekvő vérrögök
soha nem idézhetem fel arcod
hiába szeretném minden hiába
lehetek Jézus vagy őrült zsarnok
nem látok be abba az éjszakába
ahonnan jössz és értelmed lángol
az ember kiváltságos állat
mutass kiutat e pusztaságból
hadd leljek ma menedéket nálad
Ha még hinni szeretnél bennünk
nyújts hitet magadban és apában
mindenkiről elfeledkeztük
ki fontos volt - alvadt véríz a szánkban -
a felelősség, amit várok
testednek korhadó keresztje
te anyám aki már halálom várod
üzenj hívj kiálts szeretsz-e
rezzenések és átjárók nélkül
választanak el a semmibe hullok
öled szád verésektől kékül
bordáid pattanni készülő húrok
anyám aki tán olvasol engem
üzenj hogy nem pokloknak szültél
szólj utoljára merre kell mennem
mert vakít a holt idő a hűlt tér
*Áfra János: Két akarat. Kalligram. 2015