Szalai Zsolt
Költő, kritikus. 1979-ben született Győrött. Öttevényen él. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum munkatársa. A Hermaion Irodalmi Társaság elnöke, az Ambroozia webfolyóirat szerkesztője. Legutóbbi kötetei: Sem.rendszer – a nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében (Parnasszus, 2018); Gyökeres ház (Napkút, 2020). LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Szalai Zsolt
Bartók plusz Pilinszky plusz Szalai
Vagy
„Összetöri az utakat,
összetöri a hold sütése.
És ketté tépi a falat.
Fehér zuhog a feketére.”
Pilinszky János: Félmúlt
olvaslak, hallgatsz és félreteszlek,
hívsz, hallgatok, kihangosítalak,
a háttérzajba más zene tolakszik;
üzengetés ez, nincs észérv, rokonszenv,
közös határ félmúlt és jövő között,
az elhatárolt enyém, tiéd, miénk helyén
leromlott a kerítés, ami egymás mellett volt,
összeér most
véletlen vagy kényszer vagy társ vagy megszokott ismerős vagy
másikra utalt vagy leuralt vagy felesleges kockázat vagy
túlzottan alantas vagy követelő vagy áldozat vagy
illedelmes vagy számító vagy —
nyílik a telek, a vita lényege ez,
de egymásba vagy szét,
a kérdés felmerül;
körbeöleled a kőrisfát vagy visszafordulsz,
befelé, keríted, zárul majd a társulás,
vagy a sarjadó, tüskés akáccsemeték
talpam alulról kerülve bökdösik;
a kerítés mellett két út fut:
találkoznak-e a párhuzamosok tényleg,
vagy tekintetünk mégis a falba ütközik?
