talán eltűnök hírtelen
akár a kendőben a kondom
elpanaszoltam mindenem
mindent mi nem hagyott nyugodnom

már bambis gyermek-létemet
a fakó füstön kábitottam
bánat eszi szét belemet
hisz nem tudom hová futottam

korán vágta belém fokát
az a hűvös fejsze halomba
mégse látom be az okát
miért él egy madár falomba’

zaccból se olvastam soha
ki varázsjelét bármi bóknak
majd zárva lettem ostoba
és elbuktattam buktatómat

hiúságom e vad vagyont
flamandnak hittem nem görögnek
s most görnyedezve hallhatom
a száraz vágyak hogy hörögnek –