JA_vadalom
Makkai Ádám
1935-ben, Budapesten született. 1954-ben a Vörösmarty Mihály Állami Általános Gimnáziumban érettségizett. 1956 októberében harmadéves egyetemista; novemberben elmenekült Magyarországról. Bécsben, majd Bostonban élt, 1958-ban a Harvardon végzett, ezt követően a Hawaii szigeteken kezdett dolgozni mint német-francia és latin tanár. 1960-ban a Ford Alapítvány ösztöndíjasaként felvették a Yale egyetemre, ahol általános nyelvészként 1963-ban szerzett Magister Artium fokozatot, majd 1965-ben Ph.D. végzett. 1967-től a chicagoi, újonnan alakult Illinois-i állami egyetem assistant professora, majd 1968-tól docense. k. 1974-ben nevezték ki egyetemi tanárrá (full professor of Linguistics). Fulbright ösztöndíjjal tanított Szingapúrban, majd 1989-2002 között Hong Kongban. 2004-től professor emeritus. Hawaii-on él. 2011-ben Kossuth-díjat kapott.
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Makkai Ádám
Felgőzölgő képek az „öles kondérból”
részlet
Isten-szalonna, vagy Szalonna-isten?
Értjük e két szópár szép szintakszisát?
A tét: „eszméletbe” így rakni át,
hogy ne omolnék rom-halomba kincsem:
az étel-szellem dialektikája.
Szellemből étel, ételből a szellem,
akár tudja a böjtre ítélt jellem,
s a főmészáros, ki, ha eszik már ma
vétket vedel, mely felfúj és alámos,
mert nem érti, hogy minden étel: élet.
Ha van Isten és lesz egy végítélet
nem kérdi senki, hogy itt lent mit ettél,
és sírógörcsben hány rokont temettél -
éjomra visz át jó Kháron, a Vámos.
