1.
Amennyi éves lettem én
nincs kedvem elmondani már

Ülök a világ szegletén
egy ismeretlen Úr lábainál

Üzennek még őseim helyettem
fű és tenger a beton alatt

Nem találsz meg többé engem
De úgyis mindig felkel a Nap

És lehet hogy épp tizenkettő
világol majd furcsa fénnyel

Mert közönyös már a teremtő
ahogy napra-nap újraképzel

(Mert nem találsz meg többé engem
engedd hogy magamat megteremtsem)

2.
Látod ismét éjszaka van
És folytatódik a napló
És látod volna még szavam
Kondul a benső-harangszó
Ha kiönt vagy csak megremeg
A lélekűr újra bennem
Hullámzanak a tengerek
Mélyen a pórusos-terekben
És hold-csöppek a tollam hegyén
Meg mozdulatlan éjszakák
Kezdtem január elsején
Amit helyettem örökké írva
A csillagos ég-papírra
Számláz egy isten odaát