JA_vadalom
Kabai Csaba
1979-ben született. Tanulmányait a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar szakon végezte 2004-ben. Írásai először a Déli Hírlapban és az Észak-Magyarország Literátor című mellékletében jelentek meg Fekete Péter néven. Prózáit, verseit közölte ezenkívül az Időjelek, a MERt, a Bruthália, tanulmányát a Palócföld folyóirat. A Palócföld Gerelyes Endre-, és Madách-pályázatán első helyezést ért el, a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium közös irodalmi pályázatán nívódíjat kapott. Különdíjasa a Gömöri Ifjúsági Társaság és az Eszterházy Károly Főiskola pályázatának is. Alapító tagja az ÜjlLeBélaSzedekLevest Munkacsoportnak.LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Kabai Csaba
Ezt a széket odább tolni...
meggyet magostól megenni
édeset keserűvel keverni
szájszagban lelket kilehelni
lilán, halva megszületni
a cél előtt elheverni
elesni és fel nem kelni
kezemet összetenni
fejemet leejteni
bűn után nem bűnhődni
találkozni, összenézni
sárga foggal nevetgélni
izzad a világ – henyélni
sötét kocsmában talpon állni
iddogálni míg bírok állni
eldőlten is iddogálni
a füstöt másra fújni
szívni-szívni, el nem unni
égő erdőben elbújni
csak elmenni, nem búcsúzni
kinőtt kesztyűt múltra húzni
messze jutni, elfáradni
holnap ágyban maradni




