Székelyhidi Zsolt
1973-ban született Debrecenben. Író, költő, fotós, zeneszerző, 2007-től a Spanyolnátha szerkesztője, 2011–2019 közt főszerkesztő-helyettese. A Corvina kiadó műszaki vezetője.
Kötetei: Hoz (versek, Új Bekezdés, Miskolc, 1997), Zajtalanítás (versek, Parnasszus, Budapest, 2004), Jega Jade — Háborúban született (regény, Kossuth Kiadó, Budapest, 2009), Ördöngős (Spanyolnátha Könyvek, Hernádkak, 2009), Űrbe! (Spanyolnátha Könyvek, Hernádkak, 2012), Vampomorf (Spanyolnátha Könyvek, Hernádkak, 2014), Csurom (Parnasszus P'Art Könyvek, Budapest, 2016), Színült (Parnasszus P'Art Könyvek, Budapest, 2019), A kékkőkúti csillag (Spanyolnátha Könyvek, Hernádkak, 2020); Ami kék lesz (Parnasszus P'Art Könyvek, Budapest, 2021).
Az 1995-ös Miskolci Tavaszi Diáknapok különdíjasa. 2007-ben Junior Parnasszus-díjas, 2008-ban a Kossuth Kiadó regénypályázatának első helyezettje Zöllner Marcellal.
A Jelenlét50, a HogyÖt, a Hunlandia, a Miskolc KapuCíner és a Díszkosz 12 SPN-antológiák tervezője, szerzője. A Hunlandiát szerkesztőként is jegyzi.
SPN Krú név alatt 2008-tól Berka Attilával együtt zenés költészeti performanszokat, akciókat csinál. 2011-től 2013-ig a vakszöveg.hu irodalmi és fotóblogot vezette Zolkóval.Űrbe! kötete 2013-ban digitális verzióban is megjelent a Spanyolnátha művészeti folyóirat aloldalaként (http://urbe.spanyolnatha.hu, tervezte: Barbély Virág), 2014. január 22-én pedig Miskolcon a Tízeset című Spanyolnátha-rendezvénysorozat részeként debütált a belőle készült színpadi mű Bársony Júlia rendezésében és a Harmadik Hang Háza + SPN Krú előadásában.
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Székelyhidi Zsolt
Svéd öl, magyar öl
A svéd költőnő magyaráz és néz, sörének fürtjei szájában habzanak. Krimi ez, hogy magyarban egy nő vershaboz. Látom a szemében az éveket, ahogy rácsurognak sorra a szája sarkára, a kilögybölődő sörfürtök széléig érnek. Krimi, hogy habzik a sör. Megismerkedésünket itatjuk kocsmamagyarban, mondja a költőnő: fürtjeit svédek sorolták, fürtjei magyarba köthetők, svédig érnek. A sör svédül öl. Krimi ez.
A költőnő elmondja élete tizenkét svédjét. Egy svédszer hat, meg még egyszer kettő, öt évig nyugi van. Levonunk kettőt magyarosan, kijöjjön a tizenkettő bruttó valóság.
Hányszor mennyi egy svéd embertöltő, kérdezem a svédőnőtől, aki habozza sörfürtjeit és röviden kacag. Szemében vissza-visszaér az erjedő távolság.
A svédmagyar barátságot nem lehet korsóba önteni. A magyar és a svéd öl két külön habdolog. Vegyük észre a nyelvi szerepeket: két szó között legrövidebb a kortyolás. Tizenkét kilométer per sörrel megyek. Tizenkét fürt habzik fel. Tizenkét szemszájnak ingere. Ölve iszunk, ölelve vagyunk. Habozni és krimizni tudni, az szép.
