Mezősi Miklós

SPN könyvek ajánló

Mezősi Miklós
2 x 33 : Alkalmi vers a haszidizmus állásáról
Kárpáti Péternek
ELŐHANG
„Boldog öreg! hiszen itt, ismert patakok közelében,
szent forrásoknál árnyék hüvösére találhatsz.
Itt, hol a szomszéd mezsgye sövénye szegélyezi kerted,
s most is vadméhek legelésznek a fűzfa virágján:
lágy zsongásuk szór a szemedre szelíd, puha álmot.”
Így kezdődhetnék, rébém, születésnapi versed,
hogyha ma Vergilius költene ünnepi dalt,
hősi hatos mértékben felkumulálva a textust —
vagy fuvolázna neked páros elégia-szót.
Csakhogy a verset most nem Mantua gyermeke írja
— jobb, ha a pásztori mértékkel bölcsen megelégszel.
Nem mindenkit a hősi vaker s az elégia hat meg.
Hogyha a versben a Kárpátok Sziklája a téma,
őhozzá kell most igazítsuk a mézizü dalvást.
Három a harmadikont kettővel jól beszoroztad:
ennyi tavasz látott (volt köztük egy ünnepi játék);
nyár, ősz, tél: mind jöttek örömmel s mentek a múltba. —
Lássuk most, hogyan is volt kádárkőszaki korban!
FŐHANG
„Már a sibyllai jóslat utolsó korszaka jött el”:
bőséggel támadt jókedv s a nyomába’ reménység:
„Hátha letűnik végre a vaskor s jő az aranykor”
(ez volt akkor a fíling — úgy tetszett legalábbis).
Csakhogy Prímtitkár Jani eljött, és vele együtt
fellegzett be a fílingnek — hát füstbe szaladtak a tervek.
….mégis jókedv támadt és a nyomába’ reménység:
„nem lesz többé félelem akkor a tágterü földön,
istenek élete lesz az övé s lát majd keveredve
isteneket meg hősöket, és látják ezek őt majd...”
„Gyermek, a tágterű föld most már neked ontja a termést” —
drámákat, s tetejébe tiéd lesz még a borostyán.
Borzai Gábor jön, majd Hőgyes Bandi, Akárki,
Pálinkás Jani és a Csulánó, tótferi szintén,
Nick Carter meg a Szörprájzparti, s persze a Pitbull...
Hősökkel mutatod meg, hogy mi a virtus a színen.
„Akkor a rét lassan szőkül meg a gyönge kalásztól,
és vad csipkebokorról csüng a biborszinü szőlő,
és az erős tölgy majd mézédes harmatot izzad.”
— Elmentünk negyedik kapualjba: haszid csuda móka
csurgott kedves házfalakon, mi meg ittuk örömmel.
Van valamely titok itt, rejtélyes erők tolulása —
ez vitt rá, hogy színházról városra utazgass,
s drámai túra ezért vitt el Tatabánya szivébe.
Párizs, London, Zsámbék, majd a Jurányi Produktív
népei városaikban mind eszejárásodra figyeltek.
UTÓHANG
Nagy feladat vár rád: haszidos születésnapot üljél —
holnappal ne törődj, holnapután is örülj!
Caddikom, eztán sok születésnapot adjon az Isten —
épp annyit (legalább), mint amit eddig adott
és kiutalt, amikor mosolyogva a földre eresztett,
mert csak az éteren át érkezik isteni kegy.
Boldogan üld meg az életet, örvendjél a szivedben
jó hüves ernyőnek te a forró nyár közepében,
hogyha a sors szerecsen-homokos sivatagba dobálna;
vagy Múzsádnak örülj, haszidos születésnapot ülve,
hogyha a nagy Grönland örökös hava hull a nyakadba. —
Így ér véget a vers, így záródik be az ének.
Hogyha ma Vergilius költene ünnepi dalt
(hősi hatos mértékbe’), talán bizony ő se dalolna
másképpen, csak ahogy alkalom adja magát.
EPILÓGUS
nézd el a verstani kátyúkat nekem itt bizony isten
én voltam ki ütöttem a költő-út mezejében
képzavar ez lehet akkor is én loptam ki belőlük
azt ami lopnivalót őbennük blindre találtam