Gáspár Ferenc
1957-ben született. Novellái és kritikái 1993 óta a Lyukasórában, az Élet és Irodalomban, a Kortársban, a Pannon Tükörben, az Előretolt Helyőrségben, az Irodalmi Jelenben, a Spanyolnátha művészeti folyóiratban, Légyott-antológiákban, az olvasat.hu-ban, és más antológiákban (Szeged effekt I-II, Miskolc KapuCíner, stb.) jelentek meg. Ifjúsági-történelmi regényei: A strucc vére (2001), A strucc terjeszkedik (2002), A strucc halála (2002), A sárkány pallosa (2003), A sárkány harca (2004), A sárkány álma (2005), A holló felrepül (2008), Pogányokkal táncoló (2011), A holló a Napba száll (2014). 2007-ben, a Pont Kiadónál megjelent Ördögvér a Magyar Napló regénypályázatán különdíjat nyert. 2016-ban monográfiát írt Pósa Zoltánról, Pósa Zoltán, akinek nyitott könyv az élete címmel. A 2017-ben megjelent Janus című regényét az NKA alkotói támogatásban részesítette. 2018-ban jelent meg Ördögvér és vámpírangyal mely a kisregény mellett novellákat is tartalmaz. 2018-tól a Magyar Kultúra Lovagja.LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Gáspár Ferenc
Anniversary
Egy öreg apónak volt kilenc fia. Nem oktatta őket Disznóőrzésre, sem nyájterelésre. Hanem ő oktatta Erdőben vadászni. Addig mind vadásztak, Míg a szent Úristen Változtatta őket Kilenc szarvasokká.
Harminc évvel ezelőtt azt mondták nekünk az orvosok, fogadjunk örökbe gyereket, mert sajátunk úgysem lesz soha. Korábban mindenféle kísérletekre jártunk, nekem például be kellett mennem egy ablak nélküli szobába, ahol a falon meztelen nők képei fogadtak, félig letépve. Ott kellett valami terméket produkálnom, a hasonló témájú amerikai filmekben ez valahogy jobban nézett ki, már amennyire jól nézhet ki az ilyesmi. Feleségemnek, aki akkor még nem volt a feleségem, ennél kellemetlenebb procedúrákon kellett átesnie, de ő hősiesen vállalta születendő gyermekünk reményében.
Aztán a huszon-sokadik orvos azt mondta: vége. Fogadjunk örökbe valakit. Tulajdonképpen ezért házasodtunk össze, pont harminc évvel ezelőtt, egy szép kora tavaszi napon. Ha már úgysem lehet gyerek, menjünk ki valahová külföldre, mint férj és feleség, Editnek kinézett egy négyhónapos holland ösztöndíj, én addig el lettem volna beneluxéknál valahogy.
Emlékszem, asszonyom gyönyörű volt aznap, szerintem még az anyakönyvvezető is meghatódott tőle. Este természetesen szeretkeztünk a szőnyegen, és ő rögvest áldott állapotba került, és nem mentünk se Hollandiába, sem sehová, mert kilenc hónap múlva, még pont ugyanabban az évben Annácska megérkezett. Mert jó év az ötössel osztható. Éppen tíz esztendős lett a leányka, mikor létrejött az első Spanyolnátha kertfesztivál, bár én erről akkor még semmit sem tudtam. És komoly kamaszlánnyá serdült, mikor az első Légyott antológia, s már menyasszonnyá lett, amikor az első Spanyolnátha művésztelep. Jó évek az ötösök, akkor mindig születik valami szép. Kár, hogy Bartók is pont egy ilyen évben halt meg. De ha ő akkor nem hal meg, akkor a kilenc fiú soha nem változik szarvassá. Nem mennek el erdőt járni, nem alhatnak puha avarban. Nem ihatnak másból, csak tiszta forrásból.
Hogy ez miképpen függ össze a születésekkel? Ezt már mindenki fejtse meg maga.
