1825-ben gróf Széchenyi István birtokai egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Az utókor számtalanszor hivatkozik arra, hogy a később Magyar Tudományos Akadémia névre keresztelt, intézményesített társaság elsősorban az anyanyelv ápolására, védelmére, fejlesztésére jött létre. Erről tanúskodik az 1832-es „első helyesírás” is: A Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai című kiadvány, de említhetjük példaként akár a Czuczor—Fogarasi-szótárat. Ez utóbbi keletkezésekor ugyan már több osztállyal működött az Akadémia, de ezek (a nyelv- és széptudományi osztály mellett a filozófiai, történelmi, mathematikai, a törvénytudományi és a természettudományi osztályok) szorosan összedolgoztak, hogy a szótár megszülethessen. Ma nyelvi kérdésekkel és azok megválaszolásával az MTA-n belül a Nyelvtudományi Intézet egyik kutatócsoportja foglalkozik. A nyelvi tanácsadás másik ismert fóruma a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, illetve annak honlapja, a www.e-nyelv.hu.

*

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) 2006. január 3-án nyitotta meg kapuit Pesti Nyelvi Iroda néven. Mintája az Angliában magának nagy tekintélyt kivívott Plain English Campaign (PEC) volt, amely hasonló alapelveken nyugszik, mint a Manyszi: a nyelvért való tudatos cselekvésen, az érthető, szerkezetileg, stilisztikailag és helyesírásilag kifogástalan (Lőrincze Lajos kifejezésével élve: demokratikusabb) szövegek megalkotásán. A Plain English Campaign tekintélye valóban nagy, ezt bizonyítja, hogy a szövegeket világosságuk, érthetőségük alapján csoportokba sorolják, megkülönböztető jelekkel látják el: az általuk adható legnagyobb elismerés az ún. „crystal mark”, vagyis kristályfokozat, amely a „kristálytiszta”, „világosan érthető” szövegeknek jár. A PEC honlapja (www.plainenglish.co.uk) szerint ezeket a minősítéseket az érintettek valóban komolyan veszik. S bár a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda is foglalkozott már hivatalos szövegek egyszerűsítésével, fő profilja mégsem ez lett, hanem az ingyenes nyelvi gyorsszolgálat, a tanácsadás.

A Manyszi honlapja (www.e-nyelv.hu) és az azon elérhető ingyenes nyelvi tanácsadás az indulás pillanatától működik. Az azóta eltelt csaknem tíz év alatt számos tapasztalatot halmozott fel az iroda szakmai hátterét biztosító Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport. Ezeket az eredményeket igyekeztek konferenciák és kötetek formájában is közzétenni. (Lásd az ajánlott irodalomnál: Jelentés-kötetek).

A Manyszi tanácsadói szolgáltatásának működése egyszerű: a tanácsadók kezdetben kéthetente, 2010-től azonban — a megnövekedett érdeklődés miatt — már hetente váltják egymást, és 24 órán belül válaszolnak a nyelvhasználók honlapon keresztül feltett kérdéseire. Naponta 10—15 kérdés érkezik a tanácsadói felületre, amelyek egy része viszonylag könnyen, a helyesírási szabályzat, vagy az Osiris Kiadó Helyesírás c. kiadványa alapján megválaszolható, másik része azonban komoly utánajárást, kutatómunkát igényel.

A szolgáltatásnak azonban — feltételezhetően — nemcsak az ingyenesség lehet a vonzereje, a válaszadás gyorsasága, megbízható színvonala és — mert bizony erre is kell lehetőséget biztosítani — a vitatkozás lehetősége is szerepet játszhat benne. Előfordul, hogy a kérdezők olykor-olykor vitába szállnak a tanácsadóval, visszakérdeznek, pontosítanak, és ezáltal ugyan késleltetett, de mégis élénk diskurzus alakul ki a szakember és a nyelvhasználó között. Nem is beszélve arról, hogy egy-egy nyelvi probléma megvitatása a tanácsadói körben is élénk eszmecserét eredményez.

Fontos hozzátenni, hogy a tanácsadók társadalmi munkában végzik tevékenységüket. A feladatot a magyar nyelvvel szívesen foglalkozó egyetemi oktatók, középiskolai magyartanárok, egyetemi és PhD-hallgatók vállalták magukra (lásd: http://www.e-nyelv.hu/munkatarsaink/).

A Manyszi tevékenysége 2013 óta a Facebookon is figyelemmel követhető.

*

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyelvhasználók gyorsan reagálnak a nyelvi változásokra. Ennek egyik tipikus példája a Corvin(-)negyed vagy a Kossuth-nagydíj írásmódjára való rákérdezés. Amikor (még 2011-ben) a Ferenc körúti villamosmegállót és az ugyanitt található metróállomást átnevezték, néhány napon belül jött a bizonytalan kérdés: vajon hogyan írhatjuk le ezt az új kifejezést. A helyes válaszról élénk vita folyt a tanácsadók között is, végül a következő eredmény született:

Kérdés: Hogyan kell írni: „Corvin negyed” vagy „Corvin-negyed”?

Válasz (2011. július 30-án):

A „Corvin+negyed” új, még meg nem állapodott helyesírású megnevezés. Elvileg háromféle írásmódja is lehetséges a helyesírási szabályzat szerint:

1. Mint tulajdonnévi előtagot tartalmazó összekapcsolt földrajzi név (pl. lakótelep-név), kötőjeles. Példa: József Attila-lakótelep. (176/b.) A Corvin-negyed tudomásunk szerint egy lakótelep is.

2. Mint közterületnév (ha már azzá vált, tehát kodifikálták), akkor úgy egyszerűsítjük, hogy a kötőjel elhagyható. Példa: Gutenberg körút, Erzsébet híd. Eszerint lehetne Corvin negyed (hiszen pl. egy megálló neve is ez, bár egy megállónév lehet sokféle). (182.)

3. Végül pedig, ha egy városrész neve, akkor egybe is lehetne írni. Példa: Józsefváros, Adyliget, Bókaytelep, Ganzkertváros, Herminamező stb., tehát: Corvinnegyed.

A példa jól mutatja, hogy a földrajzi nevek helyesírásában „külső”, nem nyelvészeti szempontok is figyelembe vehetők. A nyelvész ezekben az esetekben csak a meglévő rendszerbe próbálja meg beilleszteni az új nevet. Ráadásul a név által jelölt tartalom változhat: pl. lakótelepnévből közterületi, majd városrésznév válik.

Egy mondattal szeretnénk illusztrálni a helyzet bonyolultságát: A Corvin-negyedben árult lakás a Corvin negyed 23. szám alatt található, ez a most alakuló Corvinnegyed központja.

Szerencsés lenne, ha az új megnevezéseknél és azok helyesírásánál kérnék a nyelvészek, például irodánk állásfoglalását. Természetesen ez is előfordul.

Egy másik, szintén azonnali reakcióról és e téren gyors nyelvhasználói gondolkodásról számot adó kérdés a Kossuth-nagydíj írásmódja volt. Egy gyakorlott helyesírónak rögtön szúrhatta a szemét, hogy a sajtóban számos helyen a hibás *Kossuth Nagydíj alak szerepel.

Kérdés: Hogyan írjuk helyesen ezt a kitüntetésnevet: *Kossuth Nagydíj?

Válasz: A Kossuth-nagydíj — a helyesírási szabályok szerint (AkH. 195. és OH. 225—227.) — kötőjelezendő.

A tanácsadói gyakorlatban az egyszerűségre és a rövidségre törekszünk, arra is gondolva, hogy az adatbázisban keresők gyors választ szeretnének kapni a kérdéseikre. Szerencsére, ha nem is találnak szó szerinti választ, egyre több analógiás (vagyis hasonló gondolkodás alapján írt, de különböző hangalakú és/vagy jelentésű) példával találkozhatnak:

Kérdés: Egybeírjuk-e az „előrehaladtával” és az „előremenekülés” szavakat?

Válasz: Igen, mindkét szót egybeírjuk.

Az ’előrehalad’ az OH. 646. oldalán egybe van írva, tehát az ’előrehaladtával’ is egybeírható.

Az ’előresiet’, ’előretör’ analógiájára az ’előremenekül’ is írható egybe, tehát az ’előremenekülés’ is megfelelő egybeírva.

A Manyszi gazdag kérdés-felelet adatbázissal rendelkezik, és eme írás megjelenésekor már jóval túl lesz a tizenhatezredik tételen. Az adatbázisban természetesen vannak ismétlődő kérdés-feleletek, de a tanácsadók arra törekednek, hogy a nyelvi adatokat alapvetően csak egyszer, mégis egyértelmű és jól kereshető formában rögzítsék. A tizenhatezer kérdés nagy százaléka (85~90%) helyesírási természetű, a többi nyelvhasználati-nyelvhelyességi, etimológiai vagy leíró nyelvészeti. Az adatbázis szabadon kereshető, de nem kategorizált. (Ekkora kérdéshalmaznál azonban elgondolkodtató, hogy érdemes-e belefogni egy ilyen munkába, amely megbízható eredmény reményében csak kézzel, emberi közreműködéssel oldható meg.)

A folyamatos gyarapodás mellett a mérföldköveket is igyekszünk számon tartani. Álljon itt a tízezredikként, 2013. január 19-én rögzített kérdés-felelet:

Kérdés: Az életfogytig tartó és az életfogytiglan egymás szinonimái?

Válasz: Az „életfogytiglan” határozószó, -i melléknévképzővel lesz melléknév: életfogytiglani, és így már szinonimája az „életfogytig tartó”-nak.

A honlapunk statisztikái szerint leggyakrabban a hasonló alakú szavak írásmódjára, közelebbről az ‚egyelőre / egyenlőre’ és a ‚helység / helyiség’ párosra keresnek rá a látogatók, ezt követik a vessző kitételével kapcsolatos kérdések (pl. az ‚és’ és ‚vagy’ kötőszók esetében), de tekintélyes helyen szerepel a dátumok helyesírásával (1-jén) vagy a szóvégi magánhangzók hosszúságával kapcsolatos kérdés is (tanú). Számos esetben az ún. mozgószabály alkalmazása okoz bizonytalanságot a nyelvhasználóknak:

Kérdés: *Fogathajtó versenybíró vagy *fogathajtó-versenybíró?

Válasz: A kérdezett szó helyesírása a második mozgószabály értelmében fogathajtóverseny-bíró. (Vö. csuklósautóbusz-szerelő, OH. 131-132.)

A fenti esetben a kérdező sajnos nem találta el a megfelelő alakot, hiszen a fogathajtó verseny bírójáról van szó a feltett kérdésben, ezért alkalmaztuk a második mozgószabályt (AkH. 139/b pont).

*

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda tevékenysége természetesen nemcsak a nyelvi tanácsadásra korlátozódik, hiszen szöveggondozással (lektorálás, korrektúra), nyelvi szakértői vélemények készítésével is foglalkozik (két bejegyzett igazságügyi szakértővel rendelkezik az iroda), és nyelvi-kommunikációs tréningek tartására is kapnak a munkatársak megbízásokat. És ezek mellett mindig vannak új kihívások is, most például az új helyesírás, hiszen 2015 szeptemberében érvénybe lépett A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása. Az Akadémiai Kiadó már augusztus végén piacra dobta a kötetet, és az interneten meg is indultak a vele kapcsolatos viták. A helyesírás kérdése heves vitákat szül — ezt tudjuk. És azt is, hogy minden vita elcsitul majd egyszer.

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda nyelvi tanácsadói szolgálata továbbra is működik majd: a 12. kiadás megjelenése arra készteti a tanácsadókat, hogy minél hamarabb megismerjék az új szabályzatot, és lehetőleg zökkenőmentes átmenetet biztosítsanak „egyik világból a másikba”. A Manyszi mint a nyelvi ismeretterjesztés elkötelezettje, továbbviszi a már elkezdett munkát, bízva abban, hogy az így végzett nyelvstratégiai, nyelvművelői munkával továbbra is segíteni tudja a nyelvhasználókat, „demokratikusabbá” téve a nyelvhasználatot.

Ajánlott irodalom

A magyar helyesírás szabályai (AkH. — 11. és 12. kiadás)

Balázs Géza 2001. Magyar nyelvstratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest

Balázs Géza (szerk.) 2005. Jelentés a magyar nyelvről 2000—2005. Akadémiai, Budapest

Balázs Géza (szerk.) 2010. Jelentés a magyar nyelvről 2006—2010. Inter—MSZT, Budapest

Lőrincze Lajos 1980. Emberközpontú nyelvművelés. Magvető, Budapest

Lőrincze Lajos 1993. Megnől az ember szíve. Új Horizont, Veszprém 132—135.

Minya Károly 2011. „Magyar nyelvstratégiai feladatok 2011-ben” in E-nyelv Magazin 2011/4.

http://e-nyelvmagazin.hu/2011/12/05/magyar-nyelvstrategiai-feladatok-2011-ben/ [2015. 08. 30.]

Pölcz Ádám 2014. A „Czuczor—Fogarasi-szótár története” in E-nyelv Magazin 2014/3.

http://e-nyelvmagazin.hu/2014/08/27/a-czuczor-fogarasi-szotar-tortenete-1821-1874/ [2015. 08. 30.]

*Írásomban még A magyar helyesírás szabályai 11. kiadását említem helyesírási szabályzatként.