Ha úgy tetszik, a 21. század pedagógiáját a kérdések pedagógiájának kiálthatnánk ki, hiszen olyan nagyléptékű változások történtek az utóbbi időben, amelyek nélkül nem mehetünk el szótlanul. Elég csak a világháló térhódítására gondolnunk, és máris sorjáznak a kérdések. Hogyan változtatta meg az internet a gondolkodást? És a nyelvhasználatot? Hogyan változtatták meg a „kütyük” a tanulókat? Hogyan tanítsunk hatékonyan? Mit tehet a ma tanára? Milyen legyen a jó magyartanár? Ki viszi át a költészetet — a nyomtatott, könyvalapú Gutenberg-galaxisból a digitális Neumann-univerzumba? S ki hozza át a gyerekeket a digitális Neumann-univerzumból a nyomtatott, könyvalapú Gutenberg-galaxisba? Szükség van-e erre a közvetítésre? Mit ért meg, és egyáltalán mire van szüksége a távolinak tűnő szövegek világából a netgenerációnak? És ki az a Digi Potter…?

A digitáliskultúra-azonos pedagógia

Ha egy kicsit is belelapozunk a szakirodalomba, láthatjuk, hogy az évek alatt az irodalom a legnépszerűbb tantárgyak közül a középmezőnybe csúszott le, és ezzel egyidejűleg feliratkozott a nehéz, olykor unalmasnak és értelmetlennek hitt tantárgyak közé. A pozitivista beidegződésekről, az értelmetlen és felesleges életrajzokról, az irodalomtörténet útvesztőiről sok vita folyt mostanában, viszont igazából kevés szó esett arról, hogy az iskolákban megjelent a netgeneráció, akinek az életében egyre nagyobb szerepet tölt be az IKT. Hatására egészen máshogy viszonyulnak az iskolához, a tudáshoz, az irodalom megérteni-, esetleg megérteni nem akarásához. Ellenben ha a tanulók lételeme a „kütyük” birodalma, vagyis a digitális kultúra, akkor talán érdemes lenne megpróbálni néha ezen keresztül tolmácsolni nekik az irodalmat. Hátha lelkesebbek, érdeklődőbbek lesznek, hátha a modern technikán keresztül megfogja őket valami a sorokból. Ezt, a netgenerációra méretezett oktatási szemléletet neveztem el digitáliskultúra-azonos pedagógiának.

Így történt aztán, hogy új köntöst kaptak az istenek és hősök. A görög mitológia olyan szerteágazó téma, amelyet sokszor kedvtelenül és nehezen tanulnak meg a diákok, így arra gondoltam, fel kellene dobni valamivel a témát. Így jött a szófelhők ötlete, amit már korábban is használtam egyszer-kétszer versek illusztrálásához. Olyan ingyenesen alkalmazható grafikai szervezőkről van szó, amelyek alkalmasak a kulcsszavak kiemelésére és összegzésére, sőt szerkesztés során a megadott szavakat bármilyen alakba rendezhetjük, így tartalom és forma egymást erősítik, akár egy képvers.

Arra kértem a diákokat, hogy szimpátia alapján mindenki válasszon magának egy mitológiai szereplőt, majd próbáljon minél több információ összegyűjteni kedvencéről akár a könyvtárból, akár az internetről. Ezeket dolgoztuk fel beszédes szófelhőkben. Virtuális mitológiakönyvünkben tetten érhető, hogy a tanulók változatos, az összefoglalásban és tanulásban remekül hasznosítható címkefelhőket hoztak létre. A képversekre emlékeztető címkefelhők felkeltették a tanulók érdeklődését, és segítségükkel könnyebben meg tudták jegyezni, melyik istenhez melyik terület tartozik. A közös megértést és a hatékonyabb tanulást java részt az biztosította, hogy a lényeges szavakat a tanulók többnyire az általuk választott istenre jellemző formában rendezték el. Egy zenei hangjegybe sűrítették Apollónnak, a művészetek istenének jellemzőit, vagy másutt egy szívformába öntött fogalmazás vallott Aphroditéről, a szerelem istennőjéről. Ráadásul a címkefelhők a tanár számára fontos információkat hordoznak a tanulók szövegértési és lényegkiemelési képességeiről.

A diákoknak időközben annyira megtetszettek az online alkalmazások, hogy az egész görög irodalmat egy IKT-s projektben dolgoztuk fel. Ugyancsak nagyon motiváló volt irodalomórán a Prezi, amely merőben új gondolkodási és gondolkodtatási módszer. A felhőalapú prezentációszerkesztő lényegében egy intelligens gondolattérkép, amelynek segítségével könnyedén szemléltetni lehet egy téma rész-egész viszonyát együttesen, majd az egyes részekre rá tudunk nagyítani. A tanulókat már a prezi látványvilága is lekötötte. Egyikük így kiáltott fel órán egy prezim láttán: „Klippel tanulni jó!”. Nem csoda, hogy szívesen merültek el a homéroszi eposzok világában, hogy aztán kipróbálhassák ezt a programot is. A tanulók prezijének óriási nagy értéke, hogy munkájuk során a szöveges információkat és irodalmi idézeteket a populáris kultúrából hozott képekkel, filmrészletekkel illusztrálták, így vált teljesen 21. századivá Odüsszeusz, aki tutaj helyett szörfdeszkán szelte a tenger habjait. Az elkészült preziket itt lehet megtekinteni.

Virtuális osztálytermek

Mivel ma már az internet nemcsak az oktatás tárgya, hanem színtere is lett, sok iskolának van saját honlapja, de miért ne lehetne akár egy tanárnak saját weboldala is, hogy felkeltse a digitális világokhoz szokott tanítványainak figyelmét?

A Google Site segítségével viszonylag könnyen létrehozhatunk ilyen oldalakat. A Gergő bácsi internetes tantermének és a Médiafüzetnek a fő célja, hogy kiegészítse és támogassa az iskolában zajló órákat. Korszerű tanulási környezetben lehetőséget biztosíthatunk ezáltal a gyors kommunikációra, a tanulói együttműködés terelgetésére, a közös internetes tudásépítésére és az online tanulás támogatására különböző, motiváló feladatok kiírásával.

A Google-hoz tartozó Gmail-postafióknak több olyan szolgáltatása van, amelyet remekül hasznosíthatunk az internetes magyar órákon, hogy azok színesebbek és sokrétűbbek legyenek. A honlapba beágyazhatunk videókat, képgalériákat, online kérdőíveket, közös szerkesztésre váró dokumentumokat, de fel tudjuk tölteni a különféle prezentációkat és feladatlapokat is, így akár projektjeinknek vagy a tanórák nagy részének egy internetes keretet tudunk adni.

Digi Potter kiléte — az internet hatása a pedagógusra és a pedagógusmetaforákra

Színész, kertész, állatidomár, vendéglátós, szolga — az idők során ezekhez hasonlították a pedagógusokat. A digitális kor kihívásai azonban tovább árnyalhatják a metaforák sorát. A 21. században hívhatnának minket (vagy nevezhetnénk magunkat) hálózati villanypásztornak vagy digitális idegenvetőnek, hiszen egy pedagógusnak az online térben is képesnek kell utat mutatnia a tanulóknak. Ugyancsak találó elnevezés lehet, ha a netgeneráció motiválására gondolunk, a digitális mágus vagy a Digi Potter. Én egyszerűen így hívom a mai, lelkes, tenni akaró magyartanárokat. Digi Potter. Akinek lényegében Harry Potter varázslataihoz hasonló IKT-s különlegeségekkel kell elbűvölnie tanulóit, ha meg akarja értetni velük az irodalom mibenlétét. Az IKT-s projektjeinkkel tanulóinknak kedvet csinálhatunk az irodalomhoz érdekességek, könnyedebb témák, háttérinformációk és egy otthonosabb, digitáliskultúra-azonos felület megosztásával. Mert Digi Potter legfontosabb küldetése, hogy tanulóinak élményszerű átjárást biztosítson a Neumann-univerzum és a Gutenberg-galaxis között.