El_+maradás
Pallag Zoltán
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Pallag Zoltán
Átmeneti rítusok
változó mert sokszor van úgy hogy
a te oldaladon alszok mint
ha vagy a fotelágyon úgyhogy
ha máshol vagy meg fogom szokni
egyszer csak összedől a templom
egyszer a szertartásokba is
belefáradok majd csak lim-lom
marad utánad hiába is
telt el hat és fél év vagy mennyi
hazugság hisz pontosan tudom
mivel szoktad magad bekenni
és azt is tudom csak nem írom
meg észnél vagyok ez csak egy vers
de azért még azt tudhatják hogy
a balatonon hogyha megversz
is leírom a melled látszott
vizibicikli sütött a nap
monokini csodás találmány
és most remélem nem bántalak
mert te márványszobor te bálvány
vagy vagy mi egy bennszülött isten
barna tested mahagónifa
lehet hogy csak egy jelenés nem
is érintheti ember fia
a templomban én vagyok a pap
aki már nem fekhet le veled
ereklyék jelzik hatalmadat
egy bugyi hajszálak levelek
Szegény Zoli
Ajtódon túl kicsit
mondjuk ötszázöt métert
senki sem tudja rólam
hogy én vagyok Zoli
pizsamám ágyba vetve
az az ágy elfelezve
hol hangos a sírásod
néha meg kinevetsz
hogy alsógatyám fecske
és hogy barátaim
nincsenek nem is lesznek
valaha angolul
tanultam nyelvemet
árva ükunokáim
és a kutya sem érti
zoknim meg rohad
és mindig berohad
merthogy használom
hallod egy miccenést se
a dunyhából éjszaka
fázósan kikelvén
mezítláb átszaladtam
a wc-re hova lett?
nincsenek helyükön
a dolgok motozgattam
sillabizálva ó
a villanykapcsolót
fejemet a sarokba
vágtam vörös a képem
a kulcscsontom fáj és a
térdem hasonlóképpen
kolbászt nem ehetek
sonkát nem ehetek
virslit sem ehetek
melléd nem fekhetek
különben neked 8
de amúgy sem találtam
mást a hűtő üres
csak mackósajtokat
füstölt sajt azt nevezem
vagy ne legyen a nevem
a keresztségben Zoli
bár nincsen rá tanú
hogy meg is kereszteltek
Zsuzsika Zsuzska Zsuka
húzódj egy picit beljebb
wc-n voltam nem mondtam?
mennyi az idő?
én vagyok Zoli hallod?
azaz szegény Zoli