Mikita Gábor
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Mikita Gábor
Hernádkaki stációk
Évszázadokon keresztül bevett és magától értetődő volt, hogy egy művész megrendelésre dolgozott. A tiszteletdíjhoz pedig az esetek nagy részében elvárások is társultak. A művészettörténetben bőségesen találunk példákat a gúzsba kötve is remekműveket teremtő alkotókra, vagy az elvárásaikkal inspirációkat adó mecénásokra. S e problematika számtalan művészi feldolgozásából is meríthetnénk, például Nyírő József Jézusfaragó emberét, ahol a közösség elutasítása készteti szembenézésre önmaga művészetével a mű főhősét. Talán nem véletlen, hogy Nyírő a vallásos tematikához nyúlt, hiszen az egyházi-templomi művészet a legösszetettebb és legszigorúbb az elvárások terén.
Az egyházi tradíciókhoz való szigorú igazodás, a megrendelő egyházi közösség, a templomi hívek ízlésbeli elvárásai, az adott templomi közeg világa mind befolyásoló tényezők, ugyanakkor ott az újat alkotás, az eredetiség igénye, a személyes mondandó és üzenet egyszeri kifejezésmódjának megtalálása is. Az egyensúlyozás a különböző szempontrendszerek világában egyszerre igényli a művészettörténeti tudást, a biblikus ismereteket, teológiai értelmezéseket, nagyfokú
művészi fegyelmezettséget, s emellett érzékenységet is, hogy a modern alkotói megközelítés eredeti látásmódja, értelmezése is teret kapjon. És sokan vallják, hogy az egyházi műfajok, oltárképek, ikonok csak üres illusztrációk, ujjgyakorlatok lehetnek, ha az alkotóból hiányzik a hit.
Nagy kihívás volt tehát a hernádkaki egyházközség, valamint Megyeri-Horváth Gábor festőművész számára, amikor belevágtak a templom stációjának elkészítésébe.
Az eredmény láttán elmondhatjuk, hogy a Gondviselés rajta tartotta szemét a vállalkozáson. A művész barokk tradíciókból merítkező, komor fény-játékra építkező technikával megadta munkáinak a klasszikus hatást, ugyanakkor a bibliai történések gazdag tablóiból a ma alkotó szemével metszett ki egy-egy hangsúlyos pontot, markánsan megfogalmazva ezzel mindazt, ami számára fontos a keresztút drámájából.
Képösszeállításunk nem a stációkat szeretné reprodukció-minőségben megmutatni, inkább arra vállalkoztunk, hogy megörökítsük ama tavasz eleji szombat ünnepi pillanatait, amikor egy közösség —saját akaratából, erejéből, hitéből merítve (Deigner László és felesége, Vass Jolán adománya révén) — gazdagodott, s birtokba vehette házának új ékességét.
Balla Ferenc interjúja az új, hernádkaki stáció-képekről a Katolikus Rádióban