L. Ritók Nóra
SPN könyvek ajánló
L. Ritók Nóra
Kocsis Csaba gyerekverseiről*
Lehet-e gyermeki módon látni, gondolkodni és verselni? Nos, nem egy képzőművésztől hallottam már, hogy a legjobb alkotások akkor születnek, mikor alá tudjuk rendelni a „tanult én”-t az alkotásnak, és az ösztönös kifejezés vezeti a kezünket, kötöttségektől mentesen, bátran, úgy, ahogy egy gyerek rajzol, fest. Rajztanárként pedig arra törekszünk, hogy megőrizve a gyermeki viszonyulást, véleményt a világról, tanítsuk a vizuális hatáskeltés eszközeinek használatát, a jobb kifejezés érdekében. Ebben talán a gyermeki, egyéni viszonyulás megőrzése a legnagyobb kihívás. Az Igazgyöngy Alapítvány és AMI módszertana ezen alapul. Ötödik éve dolgozunk együtt a Berettyóújfalui Tankerülettel, és adjuk át az általános iskolák tanítóinak azokat a feladatokat, melyekkel mindez az iskolában is megvalósítható. Így jutott el Kocsisné Jován Ildikóhoz is, aki nagy örömmel és élvezettel vitte be azokat a tanítványai közé, persze nemcsak az iskolában, hanem otthon is foglalkozva vele. Az eredményeket látva férjét, Kocsis Csabát is megihlették a rajzok. Így születtek a játékos kis versek, melyek tovább viszik a rajzok üzenetét az irodalom birodalmába. Ezeket olvasva pedig nekem, a pedagógusnak új megközelítések, feladatok jutnak az eszembe. Így hat hát egymásra két dolog, és vezet minket tovább, hogy boldogabbá tehessük a gyerekeket, és sikeresebbé a nevelés folyamatát, a művészetek eszközeivel.
*Jelen lapszámunk fejléce Gyöngyösi Zsülike rajzának felhasználásával készült
Kocsis Csaba gyerekversei
Nevetésország
Nevetésországban minden vidám,
nevet a völgyben a fekete lány;
nevet a virág és bibén a méh,
nevet az asztal és rajta a légy.
Nevet az üveges, tetőn az ács,
nevet az üllőn a nagykalapács;
nevet a felhő foltja az égen,
nevet a folyó hulláma kéken.
Vízi világ
Hullámzik a nevető nap,
felhők fölött kék az ég,
lemerülsz az óceánba,
sötétedik, vonz a kék.
Csudavilág, algaerdő:
paloták közt úszó sellő,
ördöghal és szellemcápa
odalenn a csárdást járja.
Erdőn-mezőn
Tegnap délben mezőn jártam,
láttam ezer vadvirágot.
Honnan tudom? Megszámoltam,
átléptem a nagyvilágot.
Tegnapelőtt erdőt jártam,
itt láttam a cincéreket:
Élénk színű díszruhában
masírozó pincéreket.
Napszakok
Felébredtem kora reggel,
mellettem a szivacshenger.
Zöld a hajnal, sárga nappal,
vacsorára kész az asztal.
Mit fogok most reggelizni?
Van kakaó, sajtos kifli.
Megrajzolom az ebédet,
vacsorára az egészet.
Nagy bajuszú
Haja kusza, zsebén „fót”,
érkezik a drótostót.
Drót a haja, égnek áll,
bajszán ezer kis madár.
Drótszőrű a foxija,
nem ülteti taxiba.
Bajsza, mint a villanydrót,
átszúrja a takarót.
Aranyalmafa
Apa imád fára mászni,
énekelek egyet:
a fedeles kosarába
potyognak a meggyek.
Gyümölcsoltó csudafámon
minden alma megterem,
ágai közt hold a házunk,
űrhajóval érkezem.
Rajzolós vers
Száz virágot rajzolok,
szebb legyen a napotok.
Minden szálra levelet:
ebből lesz a szeretet.
Liliomot, ártatlant,
hetvenhetet, vágatlant.
Völgyön át és hegyen át
harminchárom rezedát.