Az Egri Főegyházmegye Szerencsi Esperesi Kerületéhez tartozó Hernádkak 2004-ben felszentelt Szűz Mária Szeplőtelen Szíve temploma¹  2020 tavaszán kapta meg a Krisztus keresztútjának felidézésére hivatott stációsorozatát.²  A festészeti feladattal a Békés megyei kortárs képzőművészeti színtér egyik legnépszerűbb szereplőjét, a kurátorok , műgyűjtők és tanítványok által egyaránt kedvelt Megyeri-Horváth Gábort bízták meg.

Az alkotóról

Megyeri-Horváth Gábor (Szeged, 1979. július 31.)³  1997-ben érettségizett a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában, ahol Pölös Endre, Bukor Tibor és Barczánfalvi Ferenc volt a tanára. 1998 és 2003 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő, valamint rajz-művészettörténet tanár szakán Nagy Gábor keze alatt dolgozott. 2005 óta a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium rajz, festés és művészettörténet tanára. Első önálló kiállítását tizenhét évesen rendezte az egykori békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Társaskör galériájában. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Békéstáji Művészeti Társaságnak. Alapító tagja a Sensaria Egyesületnek. Munkáját 1997-ben Zoltánfi István-díjjal, 2001-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő tanszékének díjával, 2002-ben Székely Bertalan-ösztöndíjjal, 2003-ban Barcsay-díjjal, valamint Óvári László emlékgyűrűvel, Ráckeve város művészeti díjával (az MKE és a MOME diplomásainak első díja), a Pannoncolor I. díjjal ismerték el. 2004-ben megkapta a Tornyai János Múzeum 51. Vásárhelyi Őszi Tárlatának munkajutalmát.
Megyeri-Horváth Gábor a klasszikus festészeti hagyomány témaválasztását és előadásmódját igyekszik újrafogalmazni. Az egyetemi időszakban készült, gondosan komponált és kidolgozott képein látványosan törekedett a rajzi tökély elérésére, az azóta eltelt években azonban egy másik nyelvet, egy lágyabb festésmódot is kialakított a maga számára, ám változatlanul a látható valóság bűvkörében mozog.
Az alkotó ekképpen foglalja össze törekvéseinek lényegét: „A Főiskolán főleg aktokkal foglalkoztam. A legnemesebb tárgya a művészetnek több ezer évig a mezítelen emberi test volt, ez nagy kihívás volt számomra. Nem a meztelenséget, hanem az embert kívántam megmutatni, mint nemes, gondolkodó lényt, aki sorsán, az életen meditál. Nem csak földi, de égi világáról is felteszi a kérdéseket. A születés és halál intervallumában az ember megéli az örömöt-szomorúságot, az extázist-depressziót, a lét és nemlét határán feszül. Fontos kérdéseket teszünk fel mindannyian, amikre válaszokat nem kapunk. Miért vagyunk? Mik vagyunk? Hová megyünk? (…)
A figurális festészet mellett tettem hitet, mert az ember ábrázolni akaró szándékát vallom. Elfogadom, hogy Isten tökéletesen alkotta meg ezt a világot, ehhez hozzátenni nem lehet, de észrevenni, megfigyelni csodáit igenis kell, ez a feladatom, mint a kutató orvosok, fizikusok ugyanezt teszik mikro- és globális szinten.”⁴
Megyeri-Horváth Gábor ma is a festészet hagyományos műfajai, akt-, tájkép, életkép- és portréfeladatok megoldásaival építi életművét. Festészeti beállítottságától továbbra sem állnak távol a látható valósághoz szervesen kapcsolódó festészeti megoldások. Esetében hozzászoktunk már a részletező kidolgozáshoz, ahogyan meztelen testeket valóban tapintható közelségbe hoz a néző számára. A naturalizmus határát nem áll szándékában átlépni. Az utóbbi években azonban ehhez a felfogáshoz társult egy oldottabb, nagyvonalúbb festésmóddal jellemezhető képcsoport. Nem felváltotta az aprólékos, részletező megoldást, hanem párhuzamosan futó alkotói irányvonalként csatlakozott hozzá. Elsősorban a műveken is nyomon követhetően cseperedő, most tizenegy éves lányának, valamint saját gyermekkori emlékeit idéző fotófeldolgozásainak a kifejezésmódja ez. Azonban a stációk megfestéséhez is az utóbbi beszédmódot, az oldottabb festőiséggel való kifejezés lehetőségét választotta.
Megyeri-Horváth Gábor számára nem a stációk jelentették az első egyházi megrendelést. A békéscsabai Páduai Szent Antal Plébániatemplom oldalhajójában láthatóak a reménytelen ügyek védőszentjeként tisztelt Szent Ritát (1999) és a tizenhárom esztendősen vártanúvá vált királylányt, Szent Filoménát ábrázoló (2001) alkotásai.⁶  A templom téli kápolnája számára 2000-ben festette meg a Szent Családot.

A stációkról

A stációk állításának célja, hogy a hívő ember (a templomban vagy szabad téren) végigjárhassa Krisztus keresztútját, a Via Dolorosát, a Szenvedés Útját. Amennyiben részt veszünk a keresztúti ájtatosságon, emlékezhetünk Jézus utolsó útjára Jeruzsálemben, és megkíséreljük átélni a fájdalmakat, amelyeket el kellett szenvednie Pilátus ítélőszékének udvarától, a Gabbatától indulva keresztre feszítésének helyszínéig, a Kálvária hegyéig, a Golgotáig.
Az évszázadok során változó számban készült szabadtéri stációábrázolások (5 és 43 között) hol több, máskor kevesebb információ megadásával idézték fel a hívő emberben Krisztus szenvedéstörténetét. A nagyobb számú kép/szobor nagyobb segítséget jelentett.⁷ A tizennégy képben való gondolkodás hagyománya egyébként nem újkeletű. Már XII. Kelemen pápa Egyházi rendelkezések a keresztúti ájtatosságról című 1731-es művében úgy fogalmaz, hogy a keresztutat „a szokásos formában 14 stációval kell fölállítani”.

A stációjelenetek a következők:
1. Jézust Pilátus halálra ítéli
2. Jézus vállára veszi a keresztet
3. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
4. Jézus találkozik Anyjával
5. Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet
6. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
7. Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
8. Jézus szól a síró asszonyokhoz
9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
10. Jézust megfosztják ruháitól
11. Jézust keresztre feszítik
12. Jézus meghal a kereszten
13. Jézus testét leveszik a keresztről, s Anyja ölébe fektetik (Pietà, a fájdalmas anya ábrázolása)
14. Jézust sírba teszik

A stációk még ma is a narratíva primátusát hirdetik, de ez a stáció mint alkalmazott festészeti (vagy szobrászi) feladat, a megrendelt alkotás sajátossága. Hisz a stációk még ma is láttató, magyarázó funkciót töltenek be, a szerepe tehát nem változott évszázadok óta.

MHG stációi

A hernádkaki Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom stációsorozatának megfestésére vonatkozó felkérést 2019-ben kapta meg az alkotó. Tíz esztendővel azután, hogy saját ötlettől vezérelve és lelki elköteleződéstől ösztönözve egy stáció sorozat megfestésébe kezdett. Bár a téma már akkor intenzíven foglalkoztatta, de ahogyan elmondta, nem bizonyult elég érettnek a megörökítéséhez. A megbízást elnyerve azonban úgy látta, hogy az évtizednyi tapasztalás biztos alapot jelent, és a számára komoly festészeti feladat felvállalható, elvégezhető… Ahogyan fogalmazott, egy gyermek kihordásának idejére volt szüksége, hogy eleget tegyen a feladatnak. Nem szabványos stációkat akart festeni, hanem saját világában mozogva szerette volna megalkotni a jeleneteket. A stációábrázolások ismert és kevéssé ismert művészettörténeti előképeinek hatásától mentesíteni akarta munkáját.⁸ 
Érdekes lehet a felvetés, hogy az alkotó vallásos emberként közelítette-e meg a témát. Szükséges-e a vallásos érzület egy effajta feladat ellátásához? Vagy lehet csupán alkalmazott festészeti teendőként tekinteni a stációk megfestésére? Lehet ez csupán csak egy megbízás? „Nem, önmagában megbízásként nem kezelhető ez a feladat. Számomra legalábbis nem. Emberek vagyunk, vallásos festőnek lenni a legnagyobb kihívás emberként és művészként egyaránt. Ez a megbízás valószínűleg ezért is gyakorolt rám ennyire erőteljes érzelmi hatást…” — mondta MHG.⁹
A Szűz Mária Szeplőtelen Szíve újépítésű templomába kért képekkel kapcsolatos alapvető elvárás volt, hogy stílusazonosság mutatkozzon az épület, a stációábrázolások és a festmények installálása között. A templom tizenhat éve épült, azonban nem hordozza a modern templomépítészeti megoldások formajegyeit. Ezért nem tűnt kötelező jellegűnek, hogy a jelen kor stációt festő művésze alapjaiban megkérdőjelezze a stációábrázolások bevett gyakorlatát.
Az alkalmazott anyag és technika tekintetében nem tér el a hagyományos megoldástól, olajjal fest fára. A táblák mérete a templom léptékéhez igazodik¹⁰, 50×40 cm méretűek. A képek templomtérben való elhelyezése a hagyományokat követi, az oltártól indul jobbra.
Az előkészítés során született nyersebb, gesztusosabb vázlatok komorabb hangvételűek voltak. És bár a megrendelés kapcsán született megegyezés tartalmazta azt a kitételt, hogy semmiképpen nem lehetnek a képek édeskések, az alkotó kicsit világosított az alkalmazott színtartományon, amely azonban így is komoly, sőt talán azt sem túlzás állítanunk, hogy változatlanul komor maradt. Egyet kell értenünk Megyeri-Horváth Gáborral, aki szerint a téma megkívánta ezt a hangvételt és kifejezésmódot.
A képekkel kapcsolatos megbeszélésen abban is megegyeztek, hogy a szereplőknek felismerhetőeknek, a képeknek olvashatóaknak kell lenniük. Elsődleges szempontként jelölték meg, hogy a stációsorozatnak be kell tudni tölteni a funkcióját. Az egyeztetés során felmerült kérdések valós problémát érintenek, azonban Megyeri-Horváth Gábor esetében talán nincs is létjoguk. A megbízók megtalálták a feladatra a megfelelő embert…

Ha a stációk szerepe és a funkciója azonos, lenne-e értelme a művésszel szemben olyan elvárások megfogalmazásának, amelyek az ábrázolási sztereotípiákkal való szakításra vonatkoznak? Ha pedig egy művész szakítana a hagyományos megközelítéssel, a stációk be tudnák-e tölteni funkciójukat? Elfogadnák-e a megrendelők a más, a nem megszokott megoldásokat? A válasz kétesélyes. Egy XXI. századi stációsorozat akár feltételezheti a tárgy XXI. századi kontextusba helyezését. Mindenképpen szükséges átértelmezni, vagy elegendő a művész saját gondolati territóriumán belül történő újraértelmezés? A térnek és az időnek nem kell szerepet játszania?
Hernádkaktól csupán egy órányi autóútra, egy másik újépítésű templomban, a 2014-ben felszentelt Répáshutai Római Katolikus Templom Kisboldogasszony kápolnájában is található egy stáció. Láthatóan valaki úgy gondolta, hogy a klasszikus feladatot kevéssé klasszikus módon valósítja meg. Mátrai Erik képzőművész11  videóikon stációsorozatát egy és három perc közötti időtartamú videómontázsok adják. A jelenetek megelevenednek és megismétlődnek a műcsoport elemein, amelyet először a római Santi Bartolomeo ed Alessandro dei Bergamaschi templomban mutattak be, majd egy példányával XVI. Benedek pápát is megajándékozták. Érdekes lenne összehasonítani, hogy más és más reakciót vált-e ki egy ilyen műcsoport, ha kiállítóteremben vagy templomban mutatják be.¹²

Visszatérve Hernádkakra, a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom stációsorozatán úgy tűnik, mintha 15—20 év után visszaköszönne Megyeri-Horváth Gábor diplomamunkájának képi világa, a nagy méretű festmények erős fény-árnyék kontraszttal operáló festészeti megoldása. A chiaroscuro, a clair-obscur elvét követve a képek drámai hatását a fényben fürdő és árnyékba burkolózó képrészek ütköztetésével éri el. A néző figyelmét a rá összpontosuló fénnyel tereli a jelenetek főszereplőjére. Ez a festészeti megoldás teljességgel alkalmas arra, hogy a húsvét — keresztény világunkat meghatározó szakrális — lényegét a stációképeken érthetővé, könnyebben átérezhetővé tegye. A minden stáción megjelenő jelenetsor mint fundamentum egyedi jelleget nyer a minden stációsorozaton megfigyelhető egyedi sajátosságok, jellegzetes vonások miatt. Ha művészi szintű, azért, ha nem, akkor annak okán, stb.
MHG a stációképek mindegyikét igyekezett oly módon megkomponálni, hogy láthatóvá váljék az az odaadás, amellyel a jelenetekhez közelíteni igyekezett. Pilátusát például Bulgakov A Mester és Margaritájában leírtakhoz hasonlóan jelenítette meg.¹³  A helytartót a választ, az igazságot, önmagát kereső emberként lépteti elénk, nem pedig a zsarnokság kiszolgálójaként és képviselőjeként. Kajafás pedig azt a tábort képviseli, amelynek egy eszmét kell megvédenie. Átadja a döntést Pilátusnak, de túl közel áll hozzá, talán így volt lehetősége sugalmazni a számára megfelelő végkifejlettel bíró döntési javaslatot.
A keresztre feszítést ábrázoló tizenegyedik képpel kapcsolatban a stációt felszentelő Nagy Krisztián plébános ekképpen fogalmazott: „Ez a kompozíció mutatja a legmélyebb valóságot, amit véghezvittek. Fejjel lefelé ábrázolja Jézust, fejjel lefelé ábrázolja magát a keresztre feszítést. A lefelé fordított kereszt a Sátán szimbóluma. Itt jutottunk el a legmélyebbre az emberiségnek az Istennel való kapcsolatában. Kiköpjük az Istent, keresztre szegezzük az Istent. Nem kell nekünk a jó, nem kell nekünk az ember. Itt süllyed az emberiség a legmélyebbre. A színek is ezt mutatják; a vörös, de nem a lángoló vörös, hanem a héttér sötétbe, feketébe futó vöröse jelzi ezt a mélységet. És ebből a sötétből, a pokol sötétjéből, ahova Jézus leszáll, innen jön majd a kereszt győzelme is. Legyőz, letipor mindent ami sötét, és ezután jön a megvilágosodás. Ezért ez a legbrutálisabb vagy majdan a legvitathatóbb ábrázolás...”¹⁴
Különös és a leginkább hagyományos momentuma e stáció születésének, hogy létrejöttét egy felajánlás útján valósították meg. A már a templom építését is nagyvonalú adománnyal segítő Deigner Lászlónak és feleségének köszönhetően a keresztutat 2020-tól Hernádkakon már nem fénymásolt stációképekkel idézik fel. A VIII. századtól a donátorokat — a jóvoltukból készült alkotásokhoz kapcsolódóan — szögletes dicsfénnyel ábrázolták, hogy fontosságukból adódóan mindenképpen felismerhetőek legyenek. Ezen a képsorozaton Deignerék nem szerepelnek. Szerények…
Hernádkak Szűz Mária Szeplőtelen Szíve temploma a katolikus hit egyik legteljesebb misztériumát bemutató képanyagának áttekintése különös aktualitással szolgált. A Megyeri-Horváth Gábor stációiról szóló szöveggel ugyanis az egyházi évnek a tárgyhoz leginkább kapcsolódó időszakában foglalkoztam, nagyhéten. Ahogyan egykor nevezték, sanyarúhéten. Így bebizonyosodott, hogy home office-ban is lehetséges jelenetről jelenetre, képről képre követni a keresztúton történteket, együtt elesni, majd együtt felállni és továbbmenni Jézussal…


¹ A templom építését és a stációk megfestését is a Templomot Hernádkaknak Alapítvány támogatta.
² A 2020. március 7-én tartott szentmisén avatták fel és szentelték meg a stációkat.
³ Legutóbb a Műcsarnok Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon című kiállítására kért tőle anyagot a tárlat kurátora, Szurcsik József. MHG alkotása a virtuális megnyitó 3:26, 9:43 percében látható, in:  https://www.youtube.com/watch?v=UVmjNlqCKO8&fbclid=IwAR0u1OK5bYGEKVIAPoJHtCdxyQXSDw7Xz2OWxTXXWOLL7Sa1-Bs66baXPyo [Legutóbbi lehívás: 2020. április 11.]
⁴ Megyeri-Horváth Gábor Stark Adolf, a Csabagyöngye szőlő nemesítőjének leszármazottja. A főiskolai évek idején, 2000-ben vette fel a Megyeri előnevet, ősei tiszteletére, amely a család történetének két fontos településére, a szlovákiai Nagymegyerre és a Békés megyei Mezőmegyerre egyaránt utal.
⁵ Megyeri-Horváth Gábor 2014. október 29-én kelt, a szerzőnek szóló levelének részlete.
⁶ A Szűz Mária anyját, Szent Annát ábrázoló, ugyanott látható ábrázolást bár neki tulajdonítják, nem MHG festette.
⁷ Az ábrázolás száma és jellege mellett a mérete is meghatározó lehet. A Máriavölgyi (Marianka, Szlovákia) szabadtéri stációjának szoborfigurái életnagyságúak, megdöbbentő életszerűséggel töltve meg az egyébként kevés kelléket alkalmazó, viszonylag nagy méretű fehérfalú építményekbe helyezett jeleneteket.
⁸ Balla Ferenc interjúja a Katolikus Rádióban. In: https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=8&mev=2020&mho=03&mnap=11&mora=08&mperc=43&fbclid=IwAR3OO9biUQiYFQbwJC4zkJ-aX7od-1SsHXdxAUBZeHVhmS-KpaMyOOIswkg [Legutóbbi lehívás: 2020. április 7.]
9 A művész szóbeli közlése a szerzőnek 2020. április 7-én.
¹⁰ Ahogyan minden esetben…
¹¹ Mátrai Erik és Megyeri-Horváth Gábor osztálytársak voltak a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Apró adalék, hogy MHG-t Mátrai Erik ajánlotta – maga helyett – Hernádkak stációsorozatának megfestésére.
¹² A debreceni Déri Múzeumban Munkácsy Mihály Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó képhármasa előtt már senki sem csodálkozik, ha térdre ereszkedve imádkozó látogatókat talál.
¹³ Balla Ferenc interjúja a Katolikus Rádióban
¹⁴ A keresztút megáldása alkalmából készült interjú részlete. In: https://www.youtube.com/watch?v=RvIR1-V3Lc8&feature=emb_share&fbclid=IwAR3vMY4p2HitQ9UJkAQz31JgGdAqKhgp77eAglcqMwF8-m2AzP9eTQSlsno [Legutóbbi lehívás: 2020. április 10.]