Berka Attila
(1976, Budapest) 2006-tól a Spanyolnátha szerkesztője, 2008-tól az SPN Krú tagja. Kötetei: Lada Béla nem hal meg (Spanyolnátha, 2009); Hosszúkávé külön hideg tejjel (Spanyolnátha, 2010); Anómia (Irodalmi Jelen, 2017). Legutóbbi antológiák: 95 Szín-tézis (Spanyolnátha, 2017); Boldog kedd (Spanyolnátha, 2016); Üzenet a másvilágra (Areión, 2016).LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Berka Attila
Páros repedő falak között, korhadó gerendák alatt
TOMPA
Ó, végre, Mádám, oly meleg szívvel s ujjongó lélekkel…
POMPA
Drága uram, boldogságom határtalan, elmondani nem tudom…
TOMPA
E ház mostantól csókpengéstől s körbeöleléstől…
POMPA
Már a meghívás pillanatában ellágyultan gondoltam arra…
TOMPA
Tíz jó magyar zengemény se lenne elegendő…
POMPA
Bármi mást talán igen, de ezt nem utasíthattam vissza…
TOMPA
E vészterhes időben nagy úr a szükség is, túl a nyilvánvaló kellemen…
POMPA
A magyarok vendégszeretete már gyermekkoromban…
TOMPA
Mikoron Petőfi halott és Arany el van bujdosva meg keseredve némán…
POMPA
Nemcsak a magam nevében, de a francia népnemzet jókívánságait és testvéri érzelmeit…
TOMPA
Míg érkeznek a frissítők és elkészül az ozsonna, remélem, megfelelően kényelmes a rökamié…
POMPA
Testi-lelki jóbarátom, Lajos király felhívta rá a figyelmemet…
TOMPA
Csupa fül vagyok, úrnőm, ha meg nem sértem, itt nagyon nehéz férfiként harmadiknak lenni…
POMPA
Elbukván az esélyeket és az aranytallérokat, hogy európaiságban lubickolhassanak…
TOMPA
Ha nő lennék, hálásabb lenne a sorsom, de így se elég forradalmi, se elég decens nem vagyok, azt mondják, bárgyú e honfi…
POMPA
Minekünk tán összetennünk kellene mindent, ami még birtokunkban van…
TOMPA
Kedvem s reményeim lilák, ködösek, gólya viszi őket szájában messzire innen és fiaim se tudnak énekelni…
POMPA
Egymásba bújván egymás zsenijét hevíteni lennénk képesek az osztrák s német önkénnyel szemben…
TOMPA
Kívánatos lenne az igazi szabadság, hogy a legfelsőbb fokon fájdalmainknak sírni, ó, sírni lehessen végre…
POMPA
Én ide határozottan érkeztem és nem is kertelek tovább, ha nem haragszik…
TOMPA
Mind ötven esztendőmmel könyörgök kegyéért, hogy itt léleknek s testnek országa legyen…
POMPA
Lajos kéri, Rákóczinak szóljon, benne van a bizodalom, az ő nevére egész Franciaország felfegyverkezik, egy emberként sodorja el az ellent…
TOMPA
Ide Rákóczi kell, asszonyom, elő vele a föld alól is…
POMPA
Uram, nem kell félnie, jó lesz itt minden, ha pénz, paripa, fegyver és vitéz énekel…
TOMPA
Unom a politikát, ezt azért be kell vallanom, de pálinkával megkínálom, elfogadja, gondolom…
POMPA
Most fürdőt vennék, hogy átöltözzem a kilovagláshoz, a vadászat jót tesz…
TOMPA
Nem leszünk nyuszik, mondja el őfelségének, én még itt vagyok s emelem szavam, ha kell, sőt Rákóczi biztosan kapható…
POMPA
Ha a vendégszobát megmutatja, gyorsan elkészülök bátorságát és ügyességét csodálni…
TOMPA
Készülhetünk a vadászatra, nyergeljünk, forduljunk…
POMPA
Sorsom a kaland, úgysem akarok ötven évig se élni…
TOMPA
Éjfélkor verseimet olvassa a Latinovits pislákoló gyertyafénynél…
POMPA
Menjünk, uram, tartsa nekem a gyertyát, míg vetkezem…
TOMPA
Menjünk, asszonyom, hadd pislákoljam fényemmel…
