Valamikor 2008 táján boldogan hoztam haza a világ legnagyobb színháztörténeti intézete, a moszkvai Bahrusin Múzeum bőkezű ajándékát — csodás albumokat a híres orosz művészek díszlet- és jelmezterveiről. Gondoltam, nagyobb hasznuk lesz az Országos Színháztörténeti Múzeumban Pesten, azaz Budán, ám ott nem fogadták ezeket kitörő örömmel.
Hová adjam, ahol hasznukat vehetik?
Ekkor akadtam Magyarország egyetlen vidéki színházi múzeumára Miskolcon. Itt azonnal lecsaptak az albumokra, sőt, Mikita Gábor az intézmény szakmai vezetője további kapcsolatok kiépítésére kért a moszkvai társintézménnyel.
Ennek az együttműködésnek ország-világra szóló gyümölcsei lettek. A kis magyar múzeum óriási kiállítási teret kapott az orosz fővárosban sajátos gyűjteményének bemutatására: 2017-ben a magyar operettről szóló önálló kiállítással mutatkozott be a Bahrusin szalonjában, a Tverszkoj bulváron található épületben. A moszkvaiak pedig Miskolcra küldtek nálunk is szeretett bálványaikról, Saljapinról, Nyizsinszkijről, Szmoktunovszkijról, Viszockijról ritka felvételeket, plakátokat, nyomtatványokat, illetve relikviákról készült diákat. (A 2015-ös nemzetközi miskolci filmfesztivál kísérő rendezvényeként Az orosz Hamlet címen Szmoktunovszkij-emlékkiállítás nyílt meg. 2016 őszén Bahrusin, az orosz színház lovagja c. tárlat keretében mutatták be a moszkvai múzeum alapítóját és a múzeum születését. 2017-ben a Petruska és a tréfacsinálók c. kiállítás az orosz bábszínház világába vezette az érdeklődőket. 2018-ban az operajátszás nagyjait megidéző tárlat érkezett Miskolcra. 2019 nyarán az Orosz szezonok.Sztárok.Arcok.Sorsok.1909-1929 - Anna Pavlova, Nyizsinszkij és kortársaik - című tárlat Gyagilev legendás társulatát mutatta be. 2020 őszén Viszockij színházi alakításairól készült kiállítás Miskolcon. A szerk. megjegyzése)
Ezeken a kiállításokon én többnyire, mint fordító és tolmács vettem részt. Mert nem csak a tárgyak és fotók utaztak, hanem szinte minden alkalommal orosz vendégeket is fogadott Miskolc. És tőlünk is utaztak Moszkvába: emlékszem, a saját anyagaikkal gigantikussá növelt magyar operett-kiállítás megnyitóján mi még kis műsorral is szolgáltunk, a Mikita Dorka Júlia által előadott operettslágerek mellett a Csárdáskirálynőből az ,,Emlékszel még..” kezdetű kettőst oroszul adta elő a magyar küldöttség, magam pedig orosz románcokból rögtönöztem kis kamarakoncertet egy orosz zongorakísérő segítségével.
Számomra azonban a legemlékezetesebb akció a Magyarországon elfeledett, Oroszországban azonban a mai napig ismert és rajongva szeretett színpadi primadonna és film-világsztár, Gaál Franciska impozáns kiállítása volt, eredeti bútorokkal, használati tárgyakkal és csodálatos fotósorozatokkal. A 2009-es hazai kiállítást Békés Itala nyitotta meg Miskolcon, Moszkvában pedig 2014-ben, Dmitrij Rogyionov, a hatalmas múzeum-együttes igazgatója üdvözölte Franciskát, és pénzt nem kímélve, elegáns katalógus-könyvvel „kedveskedet” neki.