Dicső Zsolt
1956-ban született Szekszárdon, s ott él azóta is. 1974-től 1980-ig a Kísérleti Színpad zenekarának, majd a Mosolygó Kaptafa Hangászkarnak zenésze és dalszövegírója. Írásait 1974-től közlik napilapok, folyóiratok, antológiák. Öt kötete jelent meg: A rózsaszínű lórúgás 1992-ben, A dolgok mindig másokkal történnek 1995-ben, DéBéla késni indul 2000-ben, egyszerűmedve és a fűzetlen cipő 2006-ban, Dönci szerint a világ nincs kész 2010-ben. 1997-től alapító szerkesztője A Pad irodalmi és művészeti folyóiratnak. 1986-tól vizuális költészeti munkákkal, mail artokkal szerepel kiállításokon. A HogyÖt és a Miskolc KapuCíner antológia szerzője.LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Dicső Zsolt
Az agg Johannes Itten
Az agg Johannes Itten, nem ottan, hanem itten,
színelméletet skiccel. Egy boldog keddi viccel,
színekhez hangot illeszt, s születik dallam-színtest.
Műve szintézis így lesz!
C — a fehér s fekete
D — az aranyszín fele
E — a fűzöld őrület
F — a kékszőlő szüret
G — a lila pillanat
A — a vörös ég maga
H — a vadnarancs színe
Eztán Johannes Itten Bartókot kottáz színnel,
s a kottagyártó gyártól nem messze céhet, mától
működőt megalapít. Céhet, melyik nem lapít,
mert szenteli az ihlet.
Re: a formációra, zenére, színre, szóra,
a szinesztéziára, s arra, minek van ára,
mondja Bartóknak Itten. Mire Bartók csak biccent
és szól: mi végre itt lent?
De ezt nem tudjuk már meg, mert nincs sehonnan ámen.
Csak a misztérium van, a minisztériumban.
S a kékszakállú játszik, de mára ez sem látszik,
csak tükre sáros vízben.
95 szín-tézis! Céhtagnak lenni mézíz.
Főleg, ha ott van Bartók és mind, ki hozzá tartó,
ki egy felvonást „srájbol” előadás céljából,
nem ottan, hanem itten.
