Karádi Zsolt
Miskolcon született 1956-ban. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát 1980-ban. Ekkor került Nyíregyházára. Előbb középiskolában tanított, majd újságíró lett. 1989 óta a Nyíregyházi Főiskolán dolgozik. Irodalomelméletet, esztétikát, színháztörténetet oktat. PhD-fokozattal rendelkezik. Tanulmányait, kritikáit közölte a Kortárs, a Hitel, az Eső, az Orpheusz, a Holnap, a Napút, az Új Holnap, az Iskolakultúra, az Új Hegyvidék, a Zempléni Múzsa, a Műút, a Székelyföld, az Ághegy, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, a Pedagógiai Műhely, illetve a Spanyolnátha és a Magyar Játékszín. François Gachot-ról szóló könyve 2002-ben, színházi kritikákat tartalmazó kötete 2006-ban jelent meg. Negyven éve fotózik. Jelenleg az infravörös-, valamint a színházi fényképezés vonzza. Több önálló kiállítása volt. Színházi felvételeit közzétette a Criticai Lapok, a Színház, az Ellenfény, a Magyar Teátrum, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, A Vörös Postakocsi, a Folk Magazin, a Pedagógiai Műhely, továbbá a Magyar Játékszín és a Spanyolnátha.LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Karádi Zsolt
Bartók Béla — Katona József: Ba+Bánk
JEGYZÉS
Ötödik hete, hogy készítettem e darabot, mikor a Spanyolnáthától (ah, Melinda!) felszólítás hirdettetett. Előbb fölöttébb gyöngére sikerült, mindazonáltal ma azt vagyok mondandó, hogy immár jobbat költöttem. Most is gyönyörködve olvasom Bartók Béla úrnak (ki hajdani oskolatársam) Szitáját. Illesse őt ezért mélységes köszönet! Mikor nemrégen találkozánk, elhatároztatott, hogy az új művet immár együtt jegyezzük. Drámánk elé így egy Előversengést írtam, mely tele van vérem (vérünk) gőzével, negéddel és feszelgéssel. Nyújtjuk hát az Olvasónak közös munkánkat, midőn felettünk rossz csillagok járnak…
Írám Kecskeméten, Pünkösd hava 23-ikán, Katona József
ELŐVERSENGÉS
(Prologus)
Ottó és Biberach
OTTÓ
Ah Bíberach! Örvendj! Bizonnyal az
enyim fog ő — az a szemérmes angyal —
enyim fog ő, bizonnyal, lenni, ó
BIBERACH
Hm-hm, ugyan, bizony, be jó! De jaj!
Mi lesz, ha Bánk bán barna bajsza végin
remegni kezd az izgalom? Mi lesz?
OTTÓ
Ah Bíberach! Ne félj, hisz én se félek!
BIBERACH
De hálni jár csupán beléd a lélek,
te csontsovány, te gyönge, mint keszeg!
OTTÓ
Pedig, ha tudnád, hogy mennyit eszek…
BIBERACH
Elég, jó herceg! Óvlak, mert ha Bánk bán
haragja elborít, az szörnyü nagy baj!
OTTÓ
Melinda! (Legyint) Ej, te meg se értheted!
Ha jő felém, ah, ő: szőrös szivem-
ben égig ér az izgatott, a for-
ró érzelem! Ám mit se tudsz te er-
ről!
BIBERACH
Hercegem, hogy titkodat megosz-
tottad velem, ez, ah, engem letag-
lóz és heves hiveddé tesz halálig!
OTTÓ
Mondd hát, jó Bíberach, mit is csinál-
jak?
BIBERACH
Engem kérdezel? Én gyönge vállú
vagyok…
OTTÓ
Nem!
BIBERACH
Nem? Avagy egy kékszakállú?...
OTTÓ
Az nem, az én vagyok!
BIBERACH
De jó uram,
legyél kegyes hozzám, ím, kérve kérlek:
áruld el nékem, hogy a szép Melin-
da tényleg-tényleg oly heveny hatás-
sal van reád?
OTTÓ
Ah Bíberach, a szom-
jamat nem csillapítja semmi!
BIBERACH
Fogadd ezt (egy gyümölcsöt nyújt felé): színe, mint a nektarin;
oly édes, mint egy mézes mandarin!
OTTÓ
Csodálatos…! Ó, ritter, íme, állj ki
elém! Kezed áldott, mert így adott.
BIBERACH
Ah, hercegem, nem vagyok én királyfi!
Szálkás, kemény: csak fából faragott…
OTTÓ
Többet ne szólj! Imhol jő a királyné.
Gertrudis!
GERTRUDIS
Belép
Ottó!
OTTÓ
Íme, itt, no, jó!
GERTRUDIS
Ej, Ottó! Dús királyi palotánkból
eltűntek, jaj, a drága kottatartók!
Nem tudod-é, hová lettek?
OTTÓ
Gyanítom.
Vendégünk volt itt tegnap este: Bartók
Béla, talán biz’ő! Talán, hogy ő volt!
GERTRUDIS
Piha! A zord zenész! A hirhedett!
Menj, Ottó, és kerítsd elő nekem!
OTTÓ
Úgy lesz, (félre) de közben meglesem Melindát,
hisz érte szól szerelmes énekem…
BIBERACH
Vigyázz, herceg! Az óra már lejár!
GERTRUDIS
Ottó, siess! E nő ma várva vár…
BIBERACH
Fuss, ám ne hozz veszedelmet reánk!
GERTRUDIS
Menj!
