Petőcz András
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozatának elnöke.
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Petőcz András
A jelenlét és a palackposta
Az írás: kommunikáció. Híradás önmagunkról, a világunkról, hogyan is létezünk a mindennapjainkban.
Az írás: üzenet, ami talán-talán eljut valakihez, vagy éppen nem jut el, de ami pontosan azáltal ad valamiféle értelmet a mindennapokban, hogy van, hogy létezik.
Valamikor, a nyolcvanas évek elején, akkori fiatal költők, azt mondogattuk, ha sikerült egy-egy folyóiratban, vagy netán antológiában megjelennünk, hogy „ezt már nem vehetik el tőlünk”. A megjelenés olyan tény, amit vissza — utólag — nem lehet vonni. Ugyanakkor — vagy ezzel együtt — maga a megjelenés, ez a kicsinyke híradás, éppen olyan, mint a hajósoknál lehetett a palackposta, valamikor, egykor, régen.
Nem tudhatjuk, hogy kihez jut el az üzenetünk, és eljut-e valakihez egyáltalán.
A jelenlétnek az irodalomban — a művészetben, a kreativitás bármely területén — ez az igazi értelme. A palackposta-szerep. Üzenünk önmagunkról, a világunkról, de nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy mindaz, amit csinálunk, eléri-e azt a célt, hogy mintegy palackpostaként megérkezik egyszer, valahova.
És vajon ott, ahova megérkezik, kelt-e valamiféle hatást, reakciót, egyáltalán tudomást szerez-e valaki üzenetünk valódi tartalmáról?
Adódik mindebből a következtetés, hogy a jelenlét, az írás jelenléte, az írói, alkotói jelenlét végülis önmagáért való. Talán így is van.
„A cél voltaképp mi is? A cél a küzdés maga”, hogy Madáchot idézzük, és igaz ez a versre, a prózára, mindenféle művészeti tevékenységre is. Ez tulajdonképpen a Jelenlét Szépírói Kör elnevezésének a mögöttese, vagyis az a meggyőződésünk, hogy az alkotás elsősorban mint jelenlét fontos, pontosabban, hogy jelenlét nélkül nincs alkotás.
A szépírói kurzus — amely már évek óta működik a Kodolányi János Főiskolán, és amely tulajdonképpen magát a Jelenlét Szépírói Kör bázisát adja — újabb és újabb jelen lenni vágyó szerző otthona.
Közülük hatan most a Spanyolnáthában is elhelyezik a maguk „palackpostáját”. Germán Ágnest, Major Eszter Annát, Nagy Leát, Vidéki Biankát már nem kell bemutatni a lap olvasóinak, hiszen a korábbi számokban is publikáltak. Kiss Attila, Lakatos Szilárd most jelennek meg először. Mindannyian — régiek, újak — a Jelenlét Szépírói Kör tagjai.
Remélem, hogy mindannyiuk palackpostája egyszer eljut az ismeretlen címzetthez.