A Miskolc megtalálása projekt (TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0056) képzőművészeti szekciójának második foglalkozás-sorozata A köztér vizualitása címet kapta. Az iskola vizuális kultúráját feldolgozó első kreatív ipari témakör után az elmúlt félévben a központi téma az utca volt, a városi közterekre irányult figyelmünk. Miskolc városát vizsgáltuk, ahol a projektben résztvevő tanulók otthona, iskolája, esetleg mindkettő található.

Fényképezőgéppel a kézben bejárni a várost, megörökíteni, amit az elméleti képzések, foglalkozások, beszélgetések, előadások alapjain elindulva felleltünk, ez volt a feladat. Célként tűztük ki, hogy a diákok képesek legyenek láttatni, bemutatni azt, amire felfigyeltek, ami érdekessé vált számukra, ami megragadta őket, vagy éppen ellenkezőleg, amitől megrettentek. Nem azt akartuk elérni, hogy idealizálják a városképet, hogy eszmét gyártsanak, hanem hogy vegyék észre az apró részleteket, merjék megmutatni azt is, ami, meglehet, szomorúsággal tölti el őket. Tegyék mindezt a másikra figyelve, annak érdekében, hogy az eltérő részletekből összeálló kép ne csak változatos, de egymásra épülő, egymásból építkező legyen.

Az utca mint plasztikailag, grafikailag, piktorálisan megformált hely megismerésétől elindulva (térformáló elemek, jelek, installációk, színek, fények, mozgásirányok, rend- és homogenitás-szándékok), az információ, a funkciók, a reklám helyei, megjelenítés módjai, tudatos és spontán kommunikációs válfajai feltérképezésével eljutottak a diákok oda, hogy saját akcióban foglalják össze a megtanultakat. A tapasztalatok összegzése egy kiállítás felépítése során történt, melyet a tanulók önállóan terveztek és kiviteleztek, s melyet a foglalkozásoknak is otthont adó Színészmúzeumban rendeztek meg.

A kreatív ipar az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. A Miskolc megtalálása projekt valamennyi, így képzőművészeti munkacsoportja is annak lehetőségét kutatja, hogyan lehet a kreatív ipari alkalmazásokat fejlesztő tematikákká adaptálni. Az összeállított képzési anyag egymásra épülő, ugyanakkor önmagában is életképes. A képzőművészeti szekció más művészeti, vagy kreatív ipari területek tapasztalataiból is merít: foglalkoztunk az utcai művészettel, vizsgáltuk a graffiti-jelenséget, megtudtuk, mi is az a public art, hogyan társítható a képzőművészet és a közgazdaságtan, a művészet és a marketing, hogyan működik a jó reklám.

A projekt képzőművészeti foglalkozásai művészetközpontú, de nem feltétlenül valamely művészeti alkotás létrehozására irányuló találkozások, inkább a képzőművészet mindennapi felhasználási lehetőségeinek felkutatására tett kísérletek voltak. A formák és színek világa esetünkben szoros kapcsolatban állt a funkcióval és a funkcióhoz köthető rétegek tanulók által végzett aktív feltárásával. A képzőművészetet nem a kiállítótér falán fellelhető vonatkozásaiban, hanem az iskolában, az utcán, otthon, a villamoson, vagy a kedvenc szórakozóhelyen elkapott pillanatainak fényében, jelenségeinek, megnyilvánulásainak függvényében vizsgáltuk. Megmutattuk, hogy az ismerős, sokszor unott vagy mellőzött, netán észre sem vett tárgyak, épületek, helyiségek, berendezések, utcaelemek hogyan válnak képzőművészetileg értelmezhető, de mindennapi használatra alkalmas kreatív ipari termékekké. A fiatalok elsajátították annak képességét, hogyan tegyék saját maguk számára hasznossá a képzőművészetet, s reményeink szerint ennek birtokában majdan elérik, hogy fiatal felnőttként megtalálják számításaikat és a várost, ahol élnek, Miskolcot.

A KÖZTÉR csoport tagjai

Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola

Bodolai Krisztián, Deák Dóra, Hankó Krisztina, Orosz Csilla, Pekó Annamária 11. évf.

Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola

Csépes Ágnes 11. évf., Petrusovics Dalma 12. évf.

Földes Ferenc Gimnázium

Birinyi Anna, Koliba Barbara 10. évf.

Avasi Gimnázium

Burony Zsófia, Szőlősi Dominika 10. évf.

Zrínyi Ilona Gimnázium

Sákovits Virág 9. évf.