L.Á.B.VÍZ
Miskolcnak, az Avas alján, a Sajóba ömlő Szinva és Pece mentén kialakult ősi település magjának históriáját a szépen megmunkált kőszerszámokat készítő jégkorszaki ősemberi kultúrákig vezethetjük vissza. A Lillafüred melletti Szeleta-barlang és a Bükk hegység több barlangja a küzdelmes emberi élet emlékei mellett ruházati eszközöket, szépen megmunkált csatokat is megőrzött. Az Avastetőn a csiszolt kőkorszak eszközei kerültek elő. Ebben a tízezer évvel ezelőtti időszakban népesedett be a környék. A bükki vonaldíszes, szép motívumokkal ékesített kerámiai leletek, a gabonaőrlő szerszámok már az ötezer évvel ezelőtti kultúra emlékei. A bronzkor fejlettebb életmódjáról a mai vasgyár területéről származó leletekből lehet következtetni.SPN könyvek ajánló
L.Á.B.VÍZ
Ádám János, Bócsi Krisztián, Kiss Tanne István, Kőhalmi Péter, Síró Lajos, Végh Csaba fotói
A Spanyolnátha műhelyének otthont adó miskolci Teátrum Pincehely Galéria 2013. decemberében L. Á. B. VÍZ címmel rendezett kiállítást. Urbán Tibor képzőművész, a TPG kurátora a felkért művészek számára szabadon értelmeztette a hívó szót, szavakat: a lábvíz itt pontokkal elválasztott, de a gyakorta emlegetett, hétköznapi tisztálkodás folyadékára is utalhat, ugyanakkor jelenthet nagybetűkkel ellátott titokzatos vegyi folyadékot, szennyezett vizet. Gondolhatunk a szóhasználatból tócsára is, melyben a földel is érintkező, ácsorgó ember áll, vagy lépdel. Említhetjük, hogy Jézus az utolsó vacsora előtti cselekedeteként, egy erre a célra kijelölt tálból megmosta tanítványai lábát. A L. Á. B. VÍZ célja, hogy az alkotók a fotográfia erejével közösen megfogalmazzanak és művészeti jelentéssel ruházzanak fel egy „hétköznapiságában alvó” szóhasználatot.
Új szerzőnk:
Síró Lajos 1964. október 6-án született Hajdúnánáson. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (1994), a Magyar Fotóművészek Szövetségének (1995), a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának (1996) és a Magyar Grafikusművészek Szövetségének (1999). Egyéni és csoportos kiállításai voltak Magyarországon Budapesten, Egerben, Esztergomban, Miskolcon, Salgótarjánban és Szekszárdon, továbbá az Egyesült Államokban, Hollandiában, Japánban, Macedóniában és Spanyolországban. A X. Esztergomi Fotóbiennálén a Magyar Fotóművészek Szövetségének díját (1996), a XVI. Országos Akvarell Biennálén a Magyar Vízfestők Társaságának díját (1998) kapta, valamint 1998-ban a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjban részesült.
