Deák-Takács Szilvia
1973-ban született Kisvárdán. A KLTE magyar-művelődési és felnőttképzési menedzser szakán végzett. A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium magyartanára. Írásai a Gondjainkra bízva, Időjelek, Mégis tavasz, Májusi szél, Arcok és énekek, az operafesztiváli Légyott-antológiákban (2007-2011), a Szeged effekt2-ben jelentek meg. Tagja a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesületnek, alapító tagja a Czóbel Minka Baráti Körnek. A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium fennállásának 95., valamint 100. évfordulójára készült Jubileumi Emlékkönyvek szerkesztője. A Modus hodiernus sorozatban megjelent „Jövőm emléke, múltamnak árnya” — In memoriam Czóbel Minka című tanulmánykötet szerzője. Publikált a Pedagógiai Műhelyben, A Vörös Postakocsiban, az Irodalmi Jelenben, a Szegedi Lapban, A Pad folyóiratban, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében. Elvégezte a Magyar Író Akadémia Szépíró mesterkurzusát. 2009-ben írása jelent meg a Mestereink nyomában című antológiában, valamint Kornis Mihály íróakadémiai tanítványaként a szerző alkotói honlapján. Az SPN Könyvek sorozat szöveggondozója 2013-ig. A HogyÖt, a Hunlandia, a Miskolc KapuCíner és a Díszkosz tizenkettő című antológiák szerzője. 2008-2014 között a Spanyolnátha szerkesztője. 2011-ben Bessenyei Emlékplakettet kapott. A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (manyszi.hu) nyelvi tanácsadója.
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Deák-Takács Szilvia
Irodalmi élet Telegdi Kata körül Kisvárdán
A „Kisvárda Funkcióbővítő integrált település fejlesztése” elnevezésű városrehabilitációs projekt keretében valósult meg a Telegdi Kata Irodalmi és Társadalomtudományi Előadássorozat 2012. szeptember és december között. A Béres József Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kisvárdai Egyesülete szervezésében a 13 programot mintegy 1200 vendég tekintette meg.
A szervezők fő célja az a volt, hogy minden előadó vagy téma kötődjön a városhoz, Kisvárda múltjához, a társadalmi fejlődéshez, az irodalmi élethez, tudományhoz, művelődéshez, a vár történetéhez, a Rákóczi-hagyományokhoz, emellett a testvérvárosok alkotóival, művészeivel történő — hagyományosnak tekinthető — kapcsolatápolás is helyet kapjon a programban. Az egyesület olyan ismeretterjesztő előadássorozatot állított össze, melyben egyaránt helyet kap a nemzeti kultúra, az európai gondolkodásmód és a helyi identitás. A komplex irodalmi és társadalomtudományi előadássorozattal áttekintést kívántak adni a város társadalmi, gazdasági és művelődési életének változásairól, fejlődéséről, kiemelve a meghatározó jelenségeket a település múltjából. A programok „kulturális est” jellegét hangszeres zene, énekszólók és kiállítások is erősítették.
Az előadások a középkortól egészen napjainkig mutatták be a helytörténeti és irodalmi emlékeket, értékeket. A rendezvényre Királyhelmec és Munkács testvérvárosokból is érkeztek költők, irodalmárok, alkotók. Az irodalom és a tudomány mellett rajzfilmvetítés (Az ember tragédiája), népzenei előadás és közönségtalálkozó is színesítette a programsorozatot.
A rendezvénysorozatnak a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium díszterme, a Görögkatolikus templom illetve a Várday István Városi Könyvtár olvasóterme adott otthont.
A program Telegdi Kata nevét viseli, aki az első ismert magyar költőnő a XVI. században, öntudatos reneszánsz asszony. Élete és költészete szorosan kapcsolódik Kisvárdához, a kisvárdai várhoz. A közművelődés és ismeretterjesztő munka eszközeivel a program megjelenítette az adott korszak (XVI-XVIII. század) és az utána következő időszak fejlődésének fontosabb értékeit, állomásait. Ezért a kronológiai rendben építkező komplex irodalmi és társadalomtudományi előadássorozattal az egyesület hozzájárult a helyi identitás erősítéséhez, a már működő közösségek fejlesztéséhez.
A 2008-ban alakult, jelenleg 93 fős taglétszámú egyesület külső előadókkal, a meghívott határon túlról érkező vendégekkel és nem utolsósorban jól felkészült helyi tagjaival, közreműködőkkel teljesítette a programot, melynek főszervezője Marczinkó István, a Béres József Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kisvárdai Egyesületének igazgatója volt.
Lapunk Bakajsza András Szabolcsi nők az irodalomban és Marczinkó István Fejezetek Kisvárda irodalmi életéből címmel tartott előadásának szerkesztett anyagát közli.
A program
