Vidéki Bianka
1978-ban született Budapesten. Tanácsadó mérnökként dolgozik, prózát írni csak nemrégiben kezdett. Elvégezte a Werk Akadémia kreatív szépírás kurzusát, jelenleg Petőcz András prózaműhelyét a Kodolányi János Főiskolán, Péterfy Gergely óráit és a Metropolitan Egyetem írásművészeti képzését látogatja.SPN könyvek ajánló
Vidéki Bianka
Krady
Szeretni egy egyiptomit, aki igazából olasz, az apja pedig magyar, na, ilyen csak egy író fejében. Költőében legfeljebb, ha már sok mulatóba betévedt. Ha a kettő együtt, akkor Krady.
Éjjel, a Három Hollóból (na jó, a HelloBaby bárból) hazafelé menet vettem észre; méltóságteljesen feszített kőtrónusán. Sehol egy unatkozó kamasz, vagy legénybúcsú lemaradt tagja, sehol egy kósza turista. Jobb alkalom megkérdezni nem akad.
Megkérdezni, igaz-e, hogy neki a legnagyobb magyar költők egyike vallott szerelmet. Nem is egyszer, hanem rendszeresen?
És hogy a sorozatos elutasítást megunva (mintha csak a szfinx holmi paripa volna), a költő megpróbálta meglovagolni? Meglovagolni, és betörni.
Legfőképpen igaz-e, hogy ő (mintha csak holmi paripa volna) a költőt, hátsó lábaival a magasba rúgva, oroszlántestéről levetette?
Egyáltalán, le lehet-e esni a hátáról úgy, hogy a hétfokú lépcső aljáig gurulj, és meg se érezd? Vagy bármi lehetséges?
Faggatózásomnak egy rendőrautó vetett véget. Lassan gurult el az Operaház előtt, kék villogása néma intés: legyek jó állampolgár. A szobor meg, ahogy százharmincnégy éve mindig, most is hallgatott.
