Folyóiratunk az elmúlt évi Kaffka 100 pályázat sikerén felbuzdulva idén ADY 100 címmel tett közzé alkotói és művészeti felhívást hazai és határon túli magyar anyanyelvű középiskolásoknak és felsőoktatási intézmények hallgatóinak. A sikeres pályaművek alkotói több más nyeremény mellett az 5. SPN Műhelytáborba is meghívást kaptak. Első helyezést ért el Karnauf Anna, második helyen Uraky Noémi, harmadik helyen Visnyei Ferenc (Spielmann) végzett, a negyedik helynek megfelelő különdíjat Veit Bence kapta. Pályaművéért díjazott lett továbbá: Mihály Liliána, Hankószki Fanni, Debnár Fanni, Szűcs Hanna, Berényi Boglárka, Lantos Eszter, Váradi Tímea, Bárány Viktória és Máté Laura.

A felhívás több részből állt, pályázni egy-egy kiválasztott feladat megoldásával, vagy akár az összes feladatra küldött, több pályaművel is lehetett.

110 AZ MAJDNEM 100 DE MÉGSEM 120
110 évvel ezelőtt indult el Ady Endre és Móricz Zsigmond levelezése, 120 éve pedig ismeretségük. Móricz Zsigmond 1899-ben figyelt fel a nála két évvel idősebb költőre Debrecenben. „Az irodalmi életnek egyik legérdekesebb problémája, hogy hogyan terjed a gondolat, a költői hang, a költői hírnév. (…) Aki nem ismerte őt, nem érti, mit mondok, de aki sose látta, sose beszélt vele, nagyon sajnálhatja, mert egy páratlan szuggesztív egyéniség ismeretétől van megfosztva. Én legelőször Debrecenben találkoztam a hatásával, egy pillanatra láttam őt, s míg élek, nem feledem el…” Móricz először a debreceni református kollégium sarkán álldogálva pillantotta meg Adyt. Ekkor még nem ismerte Ady verseit, de megragadta az a tény, hogy a nála mindössze két évvel idősebb fiatalember már Debrecen-szerte ismert poéta. A Vér és arany kötet új Ady-élmény forrása lett az írónál. A könyvet egy éjszaka elolvasta, s reggelre már a bírálat is megszületett. A lelkes kritikára Ady is kritikával válaszolt a Hét krajcár-novelláiról, ám Ady írása nem pusztán könyvkritika, hanem felelet Móricznak a felajánlott szövetségre, testvériségre. Csak a két kritika megjelenése után találkoztak végre formálisan is, nemcsak „véletlenül”. Ady és Móricz barátságának, összetartozásának éppen az lehetett az alapja, hogy mindkettő önmaga útjának igazolását érezhette a másik szerepében. Ám ez a barátság két, egymástól meglehetősen különböző természetű embert kapcsolt össze.
Feladat: Írj egy levelet Adynak arról, miként és miért figyeltél fel rá, majd válaszként írj egy verset a levélre, a „NÉZZ, DRÁGÁM KINCSEIMRE” című vers mintájára.

AZ ADY-MÍTOSZ
Ady Endre köztudottan szerette a személye körül kialakult mítoszt, így nem véletlen, hogy verseihez olyan alakokat keresett, kikkel könnyedén tudott azonosulni.
Feladat: Készítsd el illusztrációd Ady megadott verseihez! ILLÉS SZEKERÉN, A KIMÉRÁK ISTENÉHEZ, DÓZSA GYÖRGY UNOKÁJA

A VERS AZ ÉN BAKONYOM
Ady 1904 és 1911 között hétszer járt Párizsban, hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott ott. Budapestet megkerülve érkezett oda; a magyar fővárost nem szerette — ha Pesten él, félreeső szállodákban lakik, később már színházba és kávéházba sem igen jár. Párizsban sem keresi a művészkörök ismeretségét, a társasági életet Léda sem kedveli. „Nem a francia szellem váltotta ki azt a mély megrázkódtatást, amit Ady számára Párizs jelentett. Párizs neki elsősorban a Nagyváros volt... A polgárosztály újonnan felszentelt bajnokát semmi sem igézte meg annyira, mint a nagyváros nagyvárosiassága. Ha a sors történetesen New Yorkba vetette volna, még fehérebben izzott volna lelkesedése az »embersűrűs gigászi vadon« iránt. És azután megfogta... ami a nem-latint mindig magával ragadja, ha a latin világgal először találkozik: az élet meghatározhatatlan könnyebbsége, édessége, szabadsága... Mint Goethe Rómában, Ady Párizsban szabadult meg északias-protestáns bátortalanságától. Itt vált világnézetté benne, hogy az élet szép, itt nőtt bátorsága vállalni önmagát fenntartás nélkül, hibáival együtt és bátorsága kimondani az új szavakat, új képeket, új ritmusokat... Párizs nem adott hozzá sokat, de önmagára ébresztette.”
Feladat: Készíts esszét Ady és Párizs viszonyáról. A kiindulópont Ady esszéje párizsi emlékeiről legyen. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00001/00011.htm

MENEKÜLŐ ÉLET
Ady Endre életében állandóan „harcban állt” az élettel. Üldözte, kereste, bujkált előle. De az igazi okait ennek a bujkálásnak nehéz megérteni.
Feladat: Készíts novellát a „Menekülő életről” az azonos című vers alapján. Gondolataid E/1 személyben fogalmazd meg! Novelládban vagy Csinszka, vagy a költő bőrébe bújj. Az első esetben arra tegyél kísérletet, hogy megértsd a költő menekülését, a másodikban arra, miért menekül előled az élet.

A folyóirat Ady 100 projektjét a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatja.