Uraky Noémi
Belenyugvást és szakirodalmakat kerülő, oltott és csippeltetett borsodi asszonyság a 20-as évei elején. Szabadidejében elfoglalttá teszi magát. Zavarban van, hogy most őt olvasod.SPN könyvek ajánló
Uraky Noémi
Miskolc kövein Kaffka nyomán
(1)
Ahogy a belvíz rohasztja az erdőt
Így nézel rám.
fakuló Írisszel
kopott borostával
szerelmet vallasz
és elhiszem neked
messze vagy és fázom
Gondolsz még rám, apu?
(2)
(Daltan)
élve fektessetek
kicsiny
szűk
kicsempézett koporsóba
arccal lefelé
eremet vágva
fulladjak csak önmagamba
a fehér az én színem
(3)
Vas íz kering a számban és megszólalok a sötétben
Még mindig nem érted
Nem érted feszülök a kereszten
Hanem magam miatt
Jobbnak lenni, élni, feszülni
Jobb gyerekednek lenni, inni, megszűnni
Tengervízzel mosom szemeimet
Gondolsz még rám, anyu?
(4)
(Semmit nem, semmit egészen)
kötelet emleget
és halálvágyat
nem engedem
nem engedhetem
egy istenem kötötte fel magát
s csak neki tudtam megbocsátani érte
(5)
(Pici hintában hatalmas kezekkel)
már megint a pulton támaszkodom
még mindig gondolok rád
anyává tesz a hiány
és gyermekemként várlak haza
de anyám nem tudja hogyan szeressen
pedig magamba szívnám minden vallomását,
mint fehér ingem a kilöttyent bort
s te lennél az üres poharam
az alján pár csepp öntudattal
majd sót szórnék az ingemre
hogy egy cseppjével se mutatkozzam
fehérség
e tisztaság
nyikorgó hinta
ablakból nézem
ahogy a szél ringatja
könnyező plafon alatt
mezítláb
sírva
vakolat darabok
vágják a talpam
szuicid hajlamú falakkal együtt
elegánsan hátradőlünk
(6)
valami olyat veszítettem magamból
ami miatt sántítok
de megvan mindkét lábam
valami olyat
ami megvakított
de tisztán olvasok a sorok között
valamit
ami hiányzik
de nem tudom definiálni
rágott tollvégek
víz ízű kávék
jéghideg radiátor
az összes fényképemen ott vagy
de mindegyiken kereslek
(7)
csillagok között válogatok
melyiket oltsam fel
az ágyamon fekszem
de elfogyott felőlem a tető
beleszorítok a lepedőbe
félig suttogva
félig sehogy
hebegek-habogok az űrbe
hallasz még valahol?
