Zsávolya Zoltán
1968-ban született Csornán. Budapesten él, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója. Legutóbb megjelent könyvei: Jimmy visszatér (regény, 2003), Gabriele von Baumberg (monográfia, 2004), A fanyalgás művészete (kritikák, esszék, 2005), Poliptichon. Fantomképek a kortárs magyar irodalomról (2006). 2008-ban megjelent kötete: Noszthy Fuji (Napkút Kiadó, Budapest). 2009-ben József Attila-díjat kapott.LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Zsávolya Zoltán
A „költérek” vége
„Te!”, invokálok, na persze, óvatosan
szólok hozzá (hozzájuk inkább, valamelyikükhöz, hiszen
van belőlük, odaát, néhány), „te, én szerényen arra
gondolok: nem csoda, hogyha végünk, úgymond, itt,
e korban, lévén ugyebár bővelkedő bankja
bőviben akad errefelé a menyasszonynak; ő az új
Mona Lisa, arcát formálja a fogyasztás, és rajta,
a csodáson átszűrődve mosolyog felénk
valami sejtelem: egyfajta sugárzóan bogárszemű,
frissen borotvált kedvesség...; hogy a torkunkra is
forrasztja a szót az új törvény: hallgatás és
Martinuzziak ideje jön; a leplük alatt
ne keress, ne is
reménykedj, hátha csak
álca: olyan, de olyan mindegy,
mit találsz ott: a csúnya nő
már úgyis majdnem férfi”.
