Darázs Enikő
SPN könyvek ajánló
Darázs Enikő
Tükördarab
Sétálunk.
El, egymás mellett.
Nézünk bele.
Mélyen a semmibe.
Beszélgetünk.
Mindenki más nyelven.
Életért könyörgünk, aztán élünk ellene.
Ölelni vágyódunk, szabadon, kéjesen,
majd ketrecet építünk, bezárjuk: szenvedjen!
Hét lakat hét kulcsát lenyeljük jó mélyre,
a gyomor fenekére
a nyomor legmélyére.
Hol nem halljuk, a szerelem üvölt s az már nem is szerelem,
hangokat temetünk,
vágyakat ölünk meg.
Érintünk, de csak a felszínig jutunk el,
szeretkezünk, épp csak a szeretet marad le.
Lemaradt útközben, talán épp akkor pottyant el,
mikor a hét aranykulcsért benyúltál zsebedbe.
Kulcsokkal elzártál,
falakkal elfedtél,
rácsos testeddel néha átöleltél.
Már semmit sem érzek.
Szeretnélek, Édes, szeretném az összeset,
de nehéz fémek súlya nyomja szét testemet!
*
Kék lesz majd az ég s testünk fényben úszik.
Kék lesz majd testünk s az ég fényben úszik.