Éles Bulcsú
1983-ban született Debrecenben. Grafikusművész, tanár, a Csokonai Vizuális Műhely Galéria és a Lácacsékei Művésztelep vezetője. Elnyerte a Zempléni Nyári Tárlat fődíját (2007), emellett szerepelt az alábbi országos seregszemléken: Bajai Víz és Élet Biennále (2011), Hatvani Portré Biennále (2011), Hatvani Tájkép Biennále (2012, 2014), Kaposvári Groteszk Triennále (2012), Miskolci Grafikai Triennále (2017), Miskolci Téli Tárlat (2012, 2014, 2016), Salgótarjáni Rajz Triennále (2016), Salgótarjáni Tavaszi Tárlat (2009, 2013, 2015), Szegedi Nyári Tárlat (2015). Eddig negyvenhárom egyéni kiállítása volt a Kárpát-medence húsz településén. SPN könyvek ajánló
Éles Bulcsú
II. Lácacsékei Művésztelep*
2016-ban alakult meg a Lácacsékei Művésztelep. Akkor a telepen dolgoztak Breznay András, Burai István, Gáspár Gyula, Laczkó Andrea és Várhelyi Tímea festőművészek. Csótó László királyhelmeci grafikusművész három nyomat felajánlásával járult hozzá a telephez. A meghívottak túl vannak már pályájuk elején, kialakították saját stílusukat. (A művésztelep összeállítása a tervek szerint cserélődő rendszerű lesz: egy résztvevő legfeljebb két alkalommal dolgozik a telepen. Esetleges újabb visszahívás csak hosszabb kifutás esetén várható majd.)
2017-ben tehát második alkalommal gyűltek össze képzőművészek, hogy a kis borsodi falucskában dolgozzanak, július 27. és augusztus 6. között. Éles Bulcsú művészeti vezető meghívására Gáspár Gyula, Laczkó Andrea, Szente-Szabó Ákos festőművészek és Móder Rezső szobrászművész érkeztek Lácacsékére, ahol Fedor László polgármester fogadta, és látta vendégül a művésztelep tagjait.
A telep kezdő rendezvénye Laczkó Andrea festőművész kiállításmegnyitója volt. A Cactus Country Club műsora után Éles Bulcsú mutatta be a tárlatot. Laczkó Andrea — némi túlzással — előrehozott életmű—kiállítással lepte meg Lácacsékét. Itt most nem a képanyag mennyiségére, hanem összetettségére gondolok. Széles merítés volt látható a képeiből. Munkájának összetettségét igyekszik sorozatokkal rendszerezni. Több, egymástól határozottan elváló irány látható Laczkó Andreánál, amely időben is elkülönül egymástól. Jól látható, hogy szívesen állítja egymással ellentétbe a vonalat a folttal, a meleg színt a hideggel, az aprólékosan kidolgozott részeket az egynemű felületekkel. Emellett a munkamódszere is összetett: rajzol, fest, szétvág, beleragaszt — ahogy a kép kívánja, úgy cselekszik.
A településnek adományozott munkákból nyíló kiállítást augusztus 5-én Áfra János költő, művészeti író nyitotta meg.
Idén, hasonlóan a tavalyi gyakorlathoz, a művészek által két itt hagyott kép egyike a legtöbb meghívottnál egy korábbi, vagy a mostani vonalától eltérő munka volt, és csak a másik készült a művésztelepen.
Gáspár Gyula idén is folytatta a borral kevert tus technikájával készült mozdulatvázlatait. Számolatlanul kerültek ki kezei alól ezek a „bor-lavírozások”, a víztől eltérő anyagból fakadóan szokatlan felületeket szülve. Emellett olajjal is dolgozott, kitalált-torzult fejeket festve meg.
Laczkó Andrea finom hangvételű, aprólékosan megmunkált, absztrakt munkákat készített. Kísérletező kedve az anyaghasználatra, a maszkolásra és a helyszínen talált elemek feldolgozására-felhasználására egyaránt kiterjedt.
Móder Rezső az évek óta rajzolt magánmitológiájának sorozatát folytatta tovább: jelképes-elvont figurákat vetve papírra. Ha úgy érezte, beleragasztott, ha úgy látta jónak, akkor beleírt. Szobrász és zenész munkássága is megmutatkozott — teljesen természetes módon — a telepen készült grafikáin.
Szente-Szabó Ákos esetében olajfestménytől a ceruzarajzig, kész munkától a vázlatig, absztrakttól az ábrázolóig, kicsi vászontól kezdve hatalmas farostig terjedt a skála.
*Éles Bulcsú az I. Lácsacsékei Művésztelepet a 22. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztiválon (Hernádkak, 2016. augusztus 13.) mutatta be (a szerk.).











