Kelemen Lajos
Kelemen Lajos író, számos irodalmi folyóirat (pl. Kortárs, Hitel, Magyar Napló, Forrás, Műhely, Pannon Tükör) állandó munkatársa, először az Élet és Irodalom, illetve a Jelenkor mutatta be 1975-ben. Több felsőoktatási intézmény hallgatója, végül a pécsi JPTE tanárképző karán szerzett diplomát. Egy ideig szerkesztője volt a Somogy folyóiratnak, továbbá az Új Balaton és a Magyar Napló folyóiratoknak. Egyik alapítója, hosszú ideig főszerkesztője a Képírás internetes lapnak. Szerepelt a Madárúton című nemzedéki antológiában. 1979-ben jelent meg Virraszt a kéz című első kötete. Azóta tucatnyinál több kötetet publikált. Az utóbbi időben számos esszét közölt (Az év esszéi 2011, 2012) Fontosabb díjai: Hidas-díj (1983), MTA-Soros ösztöndíj (1984), Podmaniczky-díj (1989), Radnóti-díj (1994), Somogy Polgáraiért díj (2015). Legutóbb megjelent kötetei: Szállsz te már, magad... ‒ esszéregény Tóth Erzsébetről (Napkút Kiadó, Budapest, 2013), Tenger, nyújtom kezem ‒ esszék Kalász Márton műveiről (Napkút Kiadó, Budapest, 2014), Tovább a történet ‒ versek (Napkút Kiadó, Budapest, 2014).SPN könyvek ajánló
Kelemen Lajos
Franciakulcs
Más birodalmakat bont szét,
mi e kutyaólat
szednénk darabokra,
s lássad: ragaszkodni igyekvő polgársereg,
lazulnak sorra a csavarok —
a zsanért szplín szállta meg, emez:
mint kitépett góc,
porba pöckölve; s lécek pihennek oldalvást —
egy rozsdás anya a rácson
nem akar engedni mégse, a kötés meg a hűség,
u-pofájú blitz fogó, jó erőben —
és ha visszajönnél a franciakulccsal,
minden finom munka ellen cselekedve?
hol a tárgy:
embernek, állatnak szent helye; udvar, ország,
honosítsuk a rombolást?
csakis azon át megérné a teremtés? —
s mi itt pusztán árnya volnánk, míg fölél;
egyszer mestere?
