Fecske Csaba
1948-ban született Szögligeten. 1962 óta él Miskolcon. Számos könyve — versek, gyerekversek, mesék — jelent meg. Több irodalmi pályázat díjazottja — Napjaink, Pánsíp, Amaro Drom, Quasimodo költői verseny — és a Szabó Lőrinc-díj, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Alkotói Díj birtokosa. 2006-ban Berek Barátja Emlékplakettet kapott, és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozatának Pro Literatura-díjával jutalmazták, gyermekirodalom kategóriában. Tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának, vezetőségi tagja a Magyar Írószövetség Észak-Magyarországi Csoportjának. 2008-ban József Attila-díjat kapott. A HogyÖt és a Miskolc KapuCíner antológia szerzője.
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Fecske Csaba
Csont Tódor hentes és mészáros verse, amit a kékszakállú hercegnek írt, és amit a herceg a legjobb szándéka ellenére sem kapott meg, de ha meg is kapta volna, sem értené, miért neki és miért éppen ezt írta a Csülök-díjas költő meghamisítván B.B.-t és B. B.-t, tévútra terelvén a szokásosan szakállas és szokatlan módon szakálltalan operarajongókat.
Hej regő rejtem, nevem elfelejtem,
Engem ne aggasszon, hogy megcsal az asszony?
Mert hűtlen, mint Judit, a buzik is dugik!
Hej regő rejtem, szívem hova rejtsem,
hogy búmat elfelejtsem? Judit az első, s utolsó asszony,
mért is őt szerettem? Ha hal, belém vesszen.
Hej regő rejtem, értem könnyet ejtsen
minden asszonyállat, aki sorba állat.
Nyílj hetedik ajtó, vár a szexet óhajtó
kanca, kinek nincsen arca,
csak csiklandó öle, herceg a szerelem öl-e?
Te tudod a titkot, megfordultál itt-ott,
jobb körökben is néha, volt erkölcsös és léha
nőd, szolgád és urad, s jött Béla, a Bartók,
kinyíltak az ajtók, aztán becsukódtak.
Hol vannak a holtak? Szívedben alszanak örökké,
ha voltak és nincsenek többé.
Sziszegnek mérges viperák, Bélák, ti mélák,
ne írjatok többé operát! Bár kívülem
van, nekem hall fülem.
Itt állok előtted nélkülem.
