Nagy Zsuka
1977-ben született Nyíregyházán, ott is él. Író, költő, szerkesztő, tanár. A Nyíregyházi Főiskolán és a Miskolci Egyetemen végzett. Írásait többek között: az Eső, a Palócföld, a Bárka, a Pannon Tükör, az Élet és Irodalom, A Vörös Postakocsi, A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, a Látó, az Együtt, az ambroozia.hu, a muut.hu, tiszatajonline, illetve a Kaleidoszkóp Versfesztivál, a Légyott, a Viszontlátás, a Használati utasítás, a HogyÖt, a Miskolc KapuCíner, az Év versei, az Év novellái antológiák közölték. A Vörös Postakocsi munkatársa, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle szerkesztője. Kötetei: mégismarionett (Parnasszus Kiadó, 2008), küllők, sávok (Orpheusz Kiadó, 2017.) Díjak: Kaleidoszkóp-díj (2003, 2004), A Vörös Postakocsi-díj (2010), a Tokaji Írótábor Nagydíja (2017).
Fotó: Monostory Judit
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Nagy Zsuka
A kacsalábhoz
— részlet —
Hommage á Tompa Mihály
Kacsalábra vett hazám,
Kacsalábon járok,
Felemás itt minden,
A láb, a szív, csak átok.
Kacsalábon forgó szél,
És a házak, lúdtalpas emlékezet.
Nemcsak a boka süllyedhet el,
Hanem egy nemzet.
Gerincsérves jelen,
nem tudok csak lápra állni,
bokasüllyedt hazám
Csak csontokon jár,
nincs íve a megbocsájtásnak,
’rút szibarita váz’.
Csak a harag és a gyűlölet trappol
Tornacsukákban, papucsokban,
topánkákban. —
Az adoma, oda, maholnap és aztán
Adom ma, holnap ne várd,
mert ’eladok, eladok, mindent eladok,
csak az eszemet nem, azt eliszom, inkább eliszom.’
Dalolta a múlt évezredben
Egy alter zenekar. És az alter zenekarok
Mindig aktuálisak.
Kacsalábra vett hazám,
Kacsalábon járok,
Felemás itt minden,
A láb, a szív, csak átok.
